Tisztelt Látogató!

Amennyiben úgy érzi, hogy településünk biztonsága fontos az Ön számára, és egyesületünk folyamatos működéséhez hozzá kíván járulni, kérjük támogasson bennünket!

Adójának 1%-val is támogathatja az Egyesületetünket! Adószámunk:
18502882-1-07
Köszönjük!

Községünkben térfigyelő rendszer működik

Jogtár


lista A polgárõrségrõl és a polgárõri tevékenység szabályairól       letöltés

listaAz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
    működéséről és támogatásáról       
letöltés


listaA katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról        letöltés

lista 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről        letöltés

lista Országos Polgárőr Szövetség Etikai Szabályzata 2012.          letöltés

lista Országos Polgárőr Szövetség Szolgálati Szabályzata 2012.          letöltés




A polgárõrségrõl és a polgárõri tevékenység szabályairól

II. Törvények

2011. évi CLXV. törvény

a polgárõrségrõl és a polgárõri tevékenység szabályairól*

A közbiztonság és a közrend megteremtése és fenntartása az állam alapvetõ joga és kötelessége. A közbiztonság és a közrend

fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelõsséget érzõ állampolgárok számára a polgárõrség nyújt

cselekvési lehetõséget. E tiszteletre méltó tevékenység elismerése és megbecsülése fejezõdik ki a polgárõrök védelmének és

támogatásának állam általi garantálásával. A közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltõ önkéntes társadalmi

szervezõdés hatékony mûködésének biztosítása, valamint e szervezõdéseknek a rendõrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti

szervekkel és a lakossággal való együttmûködése kereteinek meghatározása érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt

alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az e törvénybennemszabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

mûködésérõl és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A POLGÁRÕR SZERVEZETEK JOGÁLLÁSA

1. A polgárõr szervezetek típusai

2. § (1) Polgárõr szervezet:

a) a polgárõr egyesület,

b) a területi polgárõr szövetség, valamint

c) az Országos Polgárõr Szövetség.

(2) A polgárõr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, mûködésük a politikai pártoktól független.

(3) A polgárõr szervezet elnevezésének tartalmaznia kell a „polgárõr” megjelölést. Nyilvántartásba vett más társadalmi

szervezet az elnevezésében a polgárõrséggel való összetéveszthetõségre alkalmas megjelölést és elnevezést nem

használhat.

(4) A polgárõr szervezet e jellegére utaló adatot a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.

2. A polgárõr egyesület

3. § (1) A polgárõr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bûnmegelõzésben való

közremûködés érdekében közterületi járõrszolgálatot, figyelõszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint

bölcsõde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzõõri tevékenységet lát el.

(2) A polgárõr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárõri tevékenységen túlmenõen kiegészítõ feladatként

önkéntesen közremûködhet

a) a katasztrófákra történõ felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban,

valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának

megelõzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában,

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. november 28-ai ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám 34395

b) a baleset-megelõzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi

tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erõsítésében,

c) az otthonában élõ fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati

vagyon megóvásában,

d) a közterületen közbiztonsági, bûnmegelõzési, valamint bûnüldözési célból elhelyezett képfelvevõ által rögzített

felvételek megfigyelésében,

e) a rendezvények helyszínének biztosításában,

f) a Rendõrségrõl szóló törvény alapján a rendõrkapitány, a megyék (fõváros) tekintetében a rendõrfõkapitány és

a polgárõr szervezet mûködési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bûnmegelõzési és

közbiztonsági, valamint baleset-megelõzési bizottság munkájában,

g) az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttmûködõ szervek szakmai tevékenységének

segítésében,

h) a polgárõr egyesület feladataival összefüggõ oktatási, kulturális, ismeretterjesztõ tevékenységben, valamint

i) a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.

(3) A polgárõr egyesület (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatait más társadalmi szervezet nem végezheti, ilyen

célra más társadalmi szervezet nem alapítható.

4. § (1) A polgárõr egyesület a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladatokat akkor kezdheti meg, valamint

végezheti, ha

a) a mûködési területén illetékes megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitánysággal írásbeli együttmûködési

megállapodást kötött, valamint

b) az Országos Polgárõr Szövetség tagja.

(2) A polgárõr egyesület a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggõ

kiegészítõ feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi

szerv illetékes területi szervének elõzetes írásbeli egyetértésével.

(3) A polgárõr egyesület mûködési területe annak a településnek, fõvárosi kerületnek, valamint az azokkal közvetlenül

határos település földrajzi területe, amelyet a polgárõr egyesület székhelyeként megjelölt. A polgárõr egyesület

mûködési területe – az alapfeladata ellátásával összefüggésben, indokolt esetben – a fõvárosi kerület, valamint az

azzal közvetlenül határos kerület közigazgatási területén túl a fõváros teljes közigazgatási területére is kiterjedhet.

5. § (1) A polgárõr egyesület a helyi rendõri szervnél kezdeményezi a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti együttmûködési

megállapodás megkötését. A helyi rendõri szerv az együttmûködési megállapodás megkötésére irányuló kérelmet

– a kézhezvételt követõ – 30 napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fõvárosi)

rendõr-fõkapitányságra. A megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság az együttmûködési megállapodást a kérelem és

a helyi rendõri szerv javaslatának kézhezvételét követõ 30 napon belül köti meg.

(2) Az együttmûködési megállapodás tartalmazza különösen

a) az együttmûködés területeit,

b) a polgárõr egyesület részére térítés nélkül vagy térítés ellenében átadásra kerülõ tárgyi eszközök, valamint a

biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket,

c) a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárõr egyesület tevékenysége ellátásáról, annak

körülményeirõl nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,

d) a kapcsolattartás módját, az együttmûködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendõri szervet,

e) az együttmûködést segítõ további rendelkezéseket, valamint

f) a polgárõr egyesület elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttmûködési

megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan.

(3) Ha a polgárõr egyesület a 3. § (2) bekezdésében megjelölt kiegészítõ feladatok közül az általános rendõrségi feladatok

ellátására létrehozott szerv hatáskörével összefüggõ feladatot is ellát, úgy e feladat ellátásának módjáról az

együttmûködési megállapodásban rendelkezni kell.

(4) Az együttmûködési megállapodás megszûnik, ha

a) azt határozott idõtartamra kötötték, az idõtartam letelt és az együttmûködést nem hosszabbították meg,

b) abban a felek közösen megállapodnak,

c) azt az együttmûködõ fél felmondja, valamint

d) az együttmûködõk valamelyike jogutód nélkül megszûnik.

34396 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám

(5) Az együttmûködési megállapodás felmondása esetén a polgárõr egyesület – jogorvoslati eljárás megindításától

függetlenülpolgárõri tevékenységet nem láthat el.

(6) Ha az együttmûködési megállapodás megszûnik, az együttmûködõk kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás

az együttmûködési megállapodásban meghatározottak szerint történik.

(7) Az együttmûködési megállapodás vonatkozásában – e törvényben foglalt kivételekkel – a Polgári Törvénykönyv,

az azzal kapcsolatos jogvita bíróság elõtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.

(8) Ha a polgárõr egyesületnek korábban azért kellett az e törvény szerinti tevékenységével felhagynia, mert az

együttmûködési megállapodást a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság felmondta, akkor e polgárõr egyesülettel,

valamint a tagjai által alapított új polgárõr egyesülettel az azonnali hatályú felmondástól számított 1 éven belül nem

köthetõ újabb együttmûködési megállapodás.

6. § (1) A polgárõr szervezet tevékenysége során együttmûködik az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott

szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá együttmûködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel,

az önkormányzati tûzoltóságokkal és az önkéntes tûzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel,

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel,

a mezei és természetvédelmi õrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, valamint a hivatásos vadászokkal.

Az együttmûködés tartalmát a felek írásbeli együttmûködési megállapodásban rögzíthetik.

(2) Az együttmûködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös

tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elõsegítését, valamint az

önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.

(3) Ha az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tudomására jut, hogy az illetékességi területén

együttmûködési megállapodás hiányában polgárõr szervezet mûködik, vagy nem polgárõr szervezetként

nyilvántartásba vett társadalmi szervezet a 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lát el, haladéktalanul értesíti az

ügyészt, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak szerint intézkedik.

3. A területi polgárõr szövetség

7. § (1) Területi polgárõr szövetségnek minõsül a polgárõr egyesületek olyan szövetsége, amelyet a megyében (fõvárosban)

székhellyel rendelkezõ polgárõr egyesületek hoznak létre és az e törvényben meghatározott feladatokat látja el.

(2) A területi polgárõr szövetség a 8. § (4) bekezdés szerint akkor kérheti felvételét az Országos Polgárõr Szövetségbe, ha a

székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitánysággal megkötött együttmûködési megállapodással

rendelkezik.

(3) A területi polgárõr szövetség mûködési területe kiterjedhet a székhelye szerinti

a) megye (fõváros) közigazgatási területére, valamint

b) megyével (fõvárossal) közvetlenül határos közigazgatási egységek földrajzi területére is.

(4) A területi polgárõr szövetség tagja a (3) bekezdés szerinti közigazgatási területen mûködõ polgárõr egyesület lehet.

(5) A területi polgárõr szövetség

a) képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a megyei (fõvárosi) önkormányzatok, valamint más civil

szervezetek elõtt,

b) összehangolja tagjai tevékenységét,

c) együttmûködik a mûködési területén illetékes állami szervekkel, megyei (fõvárosi) önkormányzatokkal, valamint

a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitánysággal a polgárõri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében.

4. Az Országos Polgárõr Szövetség

8. § (1) Az Országos Polgárõr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Az Országos

Polgárõr Szövetség névhasználatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult.

(2) Az Országos Polgárõr Szövetség feletti törvényességi ellenõrzést az ügyészség gyakorolja.

(3) Az Országos Polgárõr Szövetség az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével

együttmûködési megállapodást köt.

(4) A polgárõr szervezet felvétele az Országos Polgárõr Szövetségbenem tagadható meg, ha a polgárõr szervezet magára

nézve kötelezõnek elfogadja az Országos Polgárõr Szövetség alapszabályát. A tagfelvételi kérelem vonatkozásában

annak beérkezését követõ 30 napon belül az Országos Polgárõr Szövetség dönt.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám 34397

(5) Az Országos Polgárõr Szövetség legfelsõbb szerve a tagok képviselõibõl álló közgyûlés.

(6) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) ügyintézõ és a képviseleti, valamint a felügyelõ szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,

c) az etikai bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása,

d) az elõzõ évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,

e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(7) Az Országos Polgárõr Szövetség gazdálkodását az ellenõrzõ testület mellett a közgyûlés által választott könyvvizsgáló

is ellenõrzi. Az ellenõrzõ testület, valamint a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyûlés a számvitelrõl

szóló törvény szerinti beszámolóról nem dönthet.

(8) Az Országos Polgárõr Szövetség mûködésének részletes szabályait e törvény, valamint az egyéb jogszabályok

rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyûlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

9. § (1) Az Országos Polgárõr Szövetség közigazgatási hatósági feladatként

a) kiadja a polgárõr tevékenység végzésére jogosító igazolványt (a továbbiakban: polgárõr igazolvány),

b) nyilvántartást vezet a kiadott polgárõr igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, a 10. § (3) bekezdésében

meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a polgárõr szolgálat ellátására

jogosultakról, az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról,

c) dönt a szolgálati és etikai szabályokat megszegõ polgárõrökkel szemben benyújtott panaszról,

d) az országos baleset-megelõzési bizottság tagjaként közvetlenül is részt vesz a baleset-megelõzésben.

(2) Az Országos Polgárõr Szövetség további feladatai:

a) gondoskodik a polgárõrök szakmai felkészítésérõl, képzésérõl, továbbképzésérõl,

b) a polgárõr szolgálat ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzat megalkotásával biztosítja a polgárõr

szolgálat rendeltetésszerû és szakszerû ellátását,

c) meghatározza a polgárõrség bûnmegelõzési, közlekedésbiztonsági tevékenységének irányait, folyamatos

szakmai koordinációval segíti a területi polgárõr szövetségek és polgárõr egyesületek tevékenységét,

d) az Országgyûlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31-ig írásos beszámolót

készít és a bizottság munkaterve szerint tájékoztatót tart,

e) képviseli és védi a polgárõrség, valamint a polgárõrök érdekeit,

f) véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintõ jogszabályokról, kezdeményezheti

jogszabályok kiadását,

g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi szabályai

megtartásával a nyilvántartásában szereplõ adatokról – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai

adatokat szolgáltat, valamint

h) kapcsolatot tart a polgárõri tevékenységet ellátó külföldi szervezetekkel.

(3) Az Országos Polgárõr Szövetség mûködési, elhelyezési feltételeit az általános rendõrségi feladatok ellátására

létrehozott szerv központi szervével kötött együttmûködési megállapodásban meghatározott módon az általános

rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve vagy a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság

biztosíthatja.

(4) Az Országos Polgárõr Szövetség felkérésére az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi

szerve gondoskodik a polgárõrök képzésében, szakmai ismereteinek bõvítésében való rendõrségi közremûködésrõl.

III. FEJEZET

A POLGÁRÕRI SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK, VALAMINT A POLGÁRÕR IGAZOLVÁNY KIBOCSÁTÁSÁNAK

ÉS A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI

5. A polgárõri szolgálat ellátásának feltételei

10. § (1) A polgárõri szolgálat a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõ

ellátása.

(2) A polgárõri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat az Országos Polgárõr Szövetség által

kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg.

34398 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám

(3) Polgárõr az a

a) 18. életévét betöltött,

b) cselekvõképes és

c) büntetlen elõéletû

személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárõri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezõnek ismeri el

a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat.

6. A polgárõr igazolvány kibocsátása és a nyilvántartás

11. § (1) A polgárõr a 3. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott alap- és kiegészítõ feladatokat kizárólag polgárõr igazolvány

birtokában láthatja el. A polgárõr igazolvány formátumát a rendészetért felelõs miniszter állapítja meg.

(2) A polgárõr igazolvány kiadását a polgárõr egyesületbe történõ belépését követõen a polgárõr egyesület az Országos

Polgárõr Szövetségtõl kérelmezi a tagja számára. A kérelemhez mellékelni kell a polgárõr által önkéntesen

rendelkezésre bocsátott természetes személyazonosító adatokat, a lakcímét igazoló hatósági igazolvány másolatát,

továbbá a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek megállapításához szükséges, a polgárõr által

a Polgári Törvénykönyv szerint tett jognyilatkozatot.

(3) Az Országos Polgárõr Szövetség a polgárõr igazolványt a kiállítására irányuló kérelem beérkezését követõ 30 napon

belül adja ki.

(4) Az Országos Polgárõr Szövetség által kibocsátott polgárõr igazolvány tartalmazza

a) a polgárõr

aa) családi és utónevét,

ab) fényképét,

ac) azonosító számát,

b) a polgárõr egyesület nevét és székhelyének megjelölését,

c) az Országos Polgárõr Szövetség mint kibocsátó megnevezését,

d) a polgárõr igazolvány egyedi azonosítóját, valamint

e) a 10. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ polgárõr esetén, hogy közterületi járõr- és figyelõszolgálat,

valamint jelzõõri tevékenység ellátására jogosult.

(5) A polgárõr igazolvány visszavonásig érvényes.

(6) Az Országos Polgárõr Szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenõrizheti a 10. § (3) bekezdés b) és

c) pontjában meghatározott feltételek fennállását, amelynek elõsegítése érdekében a polgárõr – az Országos Polgárõr

Szövetség felszólítására – köteles új, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt benyújtani.

(7) Az Országos Polgárõr Szövetség a (6) bekezdés alapján kezelt adatokat az eljárás befejezését követõ napon törli.

(8) A polgárõr a polgárõr igazolvány adataiban vagy a kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást – az adatok

megváltozása esetén új polgárõr igazolvány kiadása, a kiadás feltételeiben bekövetkezett változás esetén a polgárõr

igazolvány visszavonása céljából – 8 napon belül a polgárõr egyesület útján köteles bejelenteni az Országos Polgárõr

Szövetség részére.

12. § (1) Az Országos Polgárõr Szövetség a polgárõr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha

a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,

b) a polgárõrt a polgárõri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult szabálysértési vagy büntetõeljárásban jogerõsen

elmarasztalták,

c) a polgárõr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárõr nem kíván a továbbiakban polgárõri szolgálatot folytatni,

vagy

d) a polgárõr egyesület jelzésére, ha a polgárõr egyesületi tagsága megszûnt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben történõ visszavonás tartama a polgárõri szolgálat ellátására vonatkozó

szolgálati és etikai szabályok megsértése miatt a polgárõri szolgálat ellátásától való eltiltás idõtartama, de legfeljebb

6 hónap, szabálysértés elkövetése esetén 1 év, bûncselekmény elkövetése esetén 5 év. A visszavonás kezdõnapja

a polgárõr jogsértõ tevékenységét megállapító határozat jogerõre emelkedésének napja. A visszavonás

idõtartamának leteltét követõen a polgárõr a 11. § (2) bekezdés szerint kezdeményezheti az Országos Polgárõr

Szövetségnél a polgárõr igazolvány újbóli kiadását.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám 34399

(3) Az Országos Polgárõr Szövetség a polgárõr igazolványt 8 napon belül bevonja

a) a 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladat ellátásától vagy a polgárõri szolgálat ellátásától való eltiltás

idõtartamára, ha a polgárõrrel szemben az Országos Polgárõr Szövetség etikai bizottsága a 25. § (1) bekezdés

b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazta, valamint

b) a szabálysértési vagy a büntetõeljárás jogerõs befejezéséig, ha a polgárõrrel szemben szabálysértési vagy

büntetõeljárás indult és a polgárõr igazolvány bevonását az eljáró hatóság elõzetesen indokoltnak tartotta.

(4) A polgárõr köteles a polgárõr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetõeljárás

indult. A polgárõr egyesület e tényrõl haladéktalanul tájékoztatja az Országos Polgárõr Szövetséget, amely beszerzi

az eljáró hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eljárás jogerõs befejezéséig indokoltnak tartja-e a polgárõr

igazolványának bevonását.

(5) Az Országos Polgárõr Szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont polgárõr igazolványok

egyedi azonosítóját, valamint a polgárõr egyesület mûködési területének megjelölését, amelynek tagja az igazolvány

birtokosa.

13. § (1) Az Országos Polgárõr Szövetség a polgárõr igazolványok kibocsátásával és visszavonásával kapcsolatos feladatok

ellátása céljából nyilvántartást vezet, amely

a) a polgárõr természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában

meghatározott feltételek igazolásához szükséges iratokat,

b) a kiadott polgárõr igazolványok egyedi azonosítóját, továbbá

c) a visszavont polgárõr igazolványokra, valamint a visszavonás jogalapjára és idõtartamára vonatkozó adatokat

tartalmazza.

(2) Az Országos Polgárõr Szövetség a 26. §-ban meghatározott rendelkezések végrehajtásának elõsegítése érdekében

nyilvántartást vezet, amely a 26. § szerinti támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat tartalmazza.

(3) A polgárõr egyesületi tagságának megszûnése vagy a polgárõr igazolvány visszavonása esetén az (1) bekezdésben

meghatározott adatokat 2 év elteltével kell törölni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adat – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag statisztikai célú gyûjtésre

továbbítható.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet

a) a bíróság büntetõeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) az ügyészség törvényességi ellenõrzés lefolytatása, bûncselekmények megelõzése, felderítése, büntetõeljárás

lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) a nyomozó hatóság bûncselekmények megelõzése, felderítése, büntetõeljárás lefolytatása vagy büntetés és

intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási,

információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belsõ biztonsági és bûnmegelõzési ellenõrzési

célból,

e) a rendõrség belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerve a hatáskörébe tartozó

bûncselekmények megelõzése és felderítése céljából,

f) a rendõrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más

bûncselekmények megelõzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása

céljából,

g) az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közbiztonság-védelmi feladatainak, valamint

közrendvédelmi, határrendészeti feladatainak ellátása során az együttmûködési megállapodás megkötéséhez

szükséges, az e törvényben meghatározott rendelkezések vizsgálata céljából,

h) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint

i) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel

nem rendelkezõ szervezet.

(6) Az adattovábbítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylés céljának igazolását és a jogalapot, valamint

az adatigénylés tárgyának azonosításához szükséges adatokat.

34400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám

7. A polgárõri szolgálatellátás szabályai

14. § (1) A polgárõr – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag egyesülete mûködési területén láthatja el

tevékenységét.

(2) A polgárõr az egyesülete mûködési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha

a) a területileg illetékes polgárõr egyesülettel közösen látja el tevékenységét,

b) arra a polgárõr egyesület a 6. § (1) bekezdésben meghatározott szervekkel együttmûködési megállapodást

kötött,

c) a polgárõr egyesületet, vagy a területi szövetséget a megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság felkéri a megye

(fõváros) közigazgatási területén való tevékenységellátásra, vagy

d) a polgárõr egyesület az érintett önkormányzattal írásban erre irányuló együttmûködési megállapodást kötött.

(3) Amennyiben az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv arról tájékoztatja a polgárõr egyesületet,

hogy mûködési területén fokozott ellenõrzést hajt végre, ennek tartama alatt a polgárõr egyesület saját feladatainak

ellátását köteles bejelenteni és a fokozott ellenõrzést elrendelõ rendõri szerv utasításainak megfelelõen eljárni.

15. § (1) A polgárõr a polgárõri szolgálat ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a Rendõrségrõl szóló törvényben

meghatározott kényszerítõ eszközt – az e törvényben meghatározottak kivételével – nem alkalmazhat, valamint

köteles az eljárása által érintett személyek emberi méltóságát és alapvetõ jogait tiszteletben tartani.

(2) A polgárõr a polgárõri szolgálat ellátása során – a 3. § (2) bekezdés b), f) és h) pontjai kivételével – országosan egységes

formaruhát (a továbbiakban: formaruha) visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárõrség”, valamint

a polgárõr egyesület székhelyének megjelölését.Aformaruha jellemzõit a rendészetért felelõs miniszter állapítja meg.

(3) A polgárõr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem

használhat.

(4) A polgárõri szolgálat ellátása során a polgárõr köteles magánál tartani polgárõr igazolványát. Ha a polgárõr

közterületen lát el polgárõri szolgálatot, annak tartama alatt polgárõri igazolványát köteles a formaruhán jól látható

helyen, az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitûzve viselni.

(5) A polgárõr a polgárõri szolgálat ellátása során – a Rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz

kivételével – nem tarthat magánál a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló kormányrendeletben

meghatározott közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lõfegyvert.

(6) A polgárõr egyesület polgárõri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult

az egységes digitális rádió-távközlõ rendszer használatára.

16. § (1) A polgárõr a polgárõri szolgálat ellátása során a rendõrségnél rendszeresített hatóanyag-tartalmú és töltõanyag

tömegû vegyi eszközt tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat. A használata esetén

kerülni kell a sérülés okozását.

(2) A polgárõr a vegyi eszköz használatanyomán megsérült személynek köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig

gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(3) A vegyi eszközt az Országos Polgárõr Szövetség – térítés ellenében – az általános rendõrségi feladatok ellátására

létrehozott szerv központi szervétõl igényelheti az együttmûködési megállapodás alapján.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárásrend nélkül beszerzett vegyi eszköz birtoklására és a polgárõri tevékenység

során történõ felhasználására a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó általános szabályok az

irányadók.

17. § (1) A polgárõr egyesület gépjármûvén a fényvisszaverõdést segítõ eszközökön és anyagokon kívül jelzésként kizárólag

apolgárõrség” felirat, a polgárõr egyesület székhelyének megjelölése, az Országos Polgárõr Szövetség és a település

címere helyezhetõ el. A polgárõr szervezet gépjármûve nem lehet valamely rendvédelmi szerv vagy más hatóság

gépjármûvéhez való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas.

(2) A polgárõri szolgálat ellátása során a gépjármûvön figyelmeztetõ jelzést adó készülék – jogszabályban

meghatározottak szerint – mûködtethetõ.

(3) A közterületi járõrszolgálat gépjármûvel történõ ellátása során a polgárõr köteles a gépjármû menetlevelének olyan

módon történõ vezetésére, amelybõl egyértelmûen megállapítható a polgárõri szolgálat útvonala, idõtartama,

valamint a figyelmeztetõ jelzést adó készülék mûködtetésének oka, helyszíne és idõtartama.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám 34401

18. § (1) A polgárõr a polgárõri szolgálat ellátása során jogosult a szabálysértés, bûncselekmény elkövetésén tetten ért

személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni és a bûncselekmény,

valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.

(2) A polgárõr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a

szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló törvény vagy a büntetõeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult

hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.

19. § (1) A közterületi járõrszolgálat során a közterületen és nyilvános helyen a bûncselekmények, a szabálysértések, valamint a

közrendet és a közbiztonságot sértõ cselekmények észlelése és megakadályozása céljából a polgárõr meghatározott

körzetben, területen vagy útvonalon bûnmegelõzési tevékenységet folytat, megelõzi az egyéb jogellenes

cselekményeket, valamint végzi a jogsértések 18. § szerinti megszakítását és a tetten ért személyek visszatartását.

(2) A figyelõszolgálatra beosztottak feladata, hogy a megfigyeléssel érintett területen a közrendet, közbiztonságot

veszélyeztetõ cselekményeket megelõzzék és megszakítsák, továbbá a rend fenntartása érdekében segítséget

nyújtsanak a közösségi rendezvények rendezõinek.

20. § (1) A polgárõr a közúti közlekedési balesetek, valamint a kiemelt rendezvények, katasztrófa sújtotta területek helyszínén,

továbbá az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, más rendvédelmi szervek és az önkormányzat

felkérésére a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzõõri feladatok ellátására. A rendõri

intézkedést igénylõ baleset helyszínén a polgárõr a jelzõõri tevékenységet a rendõr megérkezéséig önállóan,

azt követõen az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv felkérésére és utasításainak megfelelõen

végezheti.

(2) A polgárõr a rendõri intézkedést igénylõ baleset helyszínére érkezését követõen haladéktalanul értesíti az általános

rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szervet. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára,

valamint arra, hogy a polgárõr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elõ.

(3) A polgárõr – a bölcsõde, az óvoda, valamint az általános és középiskola fenntartójának értesítése mellett – a megyei

(fõvárosi) rendõr-fõkapitánysággal kötött együttmûködési megállapodása alapján jogosult a gyermekek úttesten

történõ biztonságos átkelésének elõsegítése érdekében a bölcsõdék, az óvodák és az általános iskolák közvetlen

közelében jelzõõri feladatokat ellátni.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt célból a jelzõõr nappal jelzõtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén

piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját jól látható és hallható jelzésekkel köteles összehangolni.

A jelzõõri tevékenységet végzõnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.

(5) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzõõr irányítja, „Egyéb veszély” jelzõtáblátjelzõõrre utaló

kiegészítõ táblával – kell elhelyezni

a) lakott területen kívül minden esetben,

b) lakott területen akkor, ha a jelzõõr és jelzése folyamatosan és jól láthatóan nem észlelhetõ.

(6) A jelzõõri feladatokat ellátó polgárõr e tevékenysége során láthatósági mellénnyel kiegészített formaruhát visel.

A láthatósági mellényen jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárõrség” megjelölést.

21. § (1) A polgárõr – az együttmûködési megállapodásban rögzítettek alapján – közremûködhet körözött személyek,

gépjármûvek és más tárgyak felkutatásában, azonosításában, valamint holttestek személyazonosságának

megállapításában. Ha a polgárõr olyan személyrõl, gépjármûrõl vagy más tárgyról szerez tudomást, akivel vagy

amellyel kapcsolatban körözést rendeltek el, köteles errõl az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott

szervet haladéktalanul értesíteni.

(2) Az általános rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az adatot igénylõ polgárõr egyesület részére az Országos

Polgárõr Szövetségen keresztül biztosítja a körözött személyek, gépjármûvek vagy egyéb tárgyak, valamint az

azonosítandó holttestek aktuális listájának elektronikus elérhetõségét.

22. § (1) A polgárõr – az együttmûködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követõen – az általános

rendõrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban: üzemeltetõ) által

közterületen közbiztonsági, valamint bûnmegelõzési és bûnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhetõ

módon elhelyezett képfelvevõ eszközök által rögzített képek megfigyelésében közremûködhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közremûködés kizárólag a képfelvevõ által továbbított képek megfigyelését jelenti.

34402 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám

(3) A polgárõr az (1) bekezdés szerinti közremûködés során észlelt szabálysértésrõl vagy bûncselekményrõl

haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot.

(4) A polgárõr a képfelvevõ eszközök kezelése során köteles betartani azokat az üzemeltetõ által kialakított szervezési,

technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen

magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg.

(5) A rögzített képfelvételt a polgárõr köteles a Rendõrségrõl szóló törvényben és a közterület-felügyeletrõl szóló

törvényben foglalt felhasználási célból a büntetõ vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani.

A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelõ polgárõr

nevét és azonosítószámát.

(6) A polgárõr a képfelvevõ eszköz kezelése során az (5) bekezdésben meghatározott feladat ellátása céljából a

képfelvételen szereplõ személyre vagy jármûre vonatkozóan tudomására jutott adatokat, információkat az eredeti

céltól eltérõen nem használhatja fel, a személy- és lakcím, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok

lekérdezésére nem jogosult.

(7) A polgárõr e feladatkörébe tartozó, a szabálysértési és a közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggõ személyes

adatok kezelésére külön törvények rendelkezései az irányadók.

23. § Június 27-e országos polgárõrnap.

IV. FEJEZET

A PANASZ

24. § (1) A polgárõri szolgálat ellátásával összefüggõ szolgálati és etikai szabályszegés esetén panasznak van helye.

(2) Etikai szabályszegést követ el az a polgárõr, aki

a) az etikai szabályzat elõírásaival ellentétes magatartást tanúsít,

b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a polgárõrség

hírnevét sértse,

c) a polgárõr a 11. § (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatában valótlan feltételek fennállását állította, vagy

d) a 11. § (8) bekezdés és 12. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(3) Szolgálati szabályszegést követ el az a polgárõr, aki a szolgálati szabályzat elõírásaival ellentétes magatartást tanúsít,

azonban magatartásával nem valósít meg szabálysértést, vagy bûncselekményt.

(4) A panaszról etikai eljárás keretében az Országos Polgárõr Szövetség etikai bizottsága dönt. Az etikai eljárás

lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.

(5) Etikai eljárás indítását az Országos Polgárõr Szövetségnél bárki kezdeményezheti, valamint az Országos Polgárõr

Szövetség hivatalból is megindíthatja.

(6) Az etikai eljárás megindítására csak szolgálati vagy etikai szabályszegés gyanúja esetén kerülhet sor. Nem indítható

etikai eljárás, ha azt az Országos Polgárõr Szövetség a szolgálati vagy etikai szabályszegés tudomására jutásától

számított 3 hónapon, vagy a cselekmény elkövetésétõl számított 1 éven belül nem indította meg.

(7) Az eljárás alá vont polgárõr az eljárás során képviselõt vehet igénybe, a bizonyítékokat megismerheti, nyilatkozatot

tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúkhoz és a szakértõkhöz kérdést intézhet, bizonyítási

indítványt terjeszthet elõ, az eljárási cselekményeknél jelen lehet.

(8) Az etikai bizottság által kitûzött tárgyalásra az eljárás alá vont polgárõrt meg kell idézni és egyben tájékoztatni kell a

távolmaradás következményeirõl.

(9) Az etikai bizottság tagjaként az eljárásban és a döntéshozatalban nem vehet részt az eljárás alá vont polgárõr

hozzátartozója és az, aki az eljárásban mint tanú, szakértõ vagy tolmács vesz részt, valamint akitõl az ügy tárgyilagos

megítélése nem várható el. Az etikai bizottság tagja a kizárási ok fennállását köteles haladéktalanul bejelenteni.

Ezt követõen az eljárásban nem vehet részt.

(10) Az Országos Polgárõr Szövetség bármely tagja bejelenthet olyan okot, amely az etikai bizottság tagjának

elfogulatlanságát kétségessé teszi. A bejelentés alapján a kizárás kérdésében az etikai bizottság dönt, a bizottság

döntéséig a kizárási okkal érintett személy az eljárásban részt vehet, kivéve a kizárásáról való döntés meghozatalát.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám 34403

(11) Az etikai bizottság az eljárás során írásbeli, indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet a meghozataltól számított

3 napon belül az eljárás alá vont polgárõr és a panaszt tevõ részére megküld, a határozattal érintett más személy

részére pedig kérésére megküldhet.

(12) Az etikai bizottság tagjai eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelõsségre.

25. § (1) A polgárõr szolgálati és etikai szabályszegése esetében alkalmazható intézkedések:

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) a 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladat ellátásától való – legfeljebb 6 hónapig terjedõ – eltiltás, vagy

c) a polgárõri szolgálat ellátásától való – legfeljebb 6 hónapig terjedõ – eltiltás.

(2) Az Országos Polgárõr Szövetség

a) etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat,

b) szolgálati szabályait, a szolgálati szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait a szolgálati szabályzat

rögzíti.

(3) Az etikai bizottság által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítéstõl számított 30 napon belül a

panaszt tevõ, az etikai eljárás alá vont polgárõr, valamint más, a határozattal érintett személy – az egyesületek által

hozott döntésekre irányadó szabályok szerint – bírósághoz fordulhat.

V. FEJEZET

A POLGÁRÕR SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA

26. § (1) A központi költségvetés a polgárõri tevékenységet – az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint – az

Országos Polgárõr Szövetségen keresztül az alábbi formában támogatja:

a) az Országos Polgárõr Szövetségnek az éves költségvetési törvényben meghatározott összegû támogatást nyújt,

b) megtéríti a polgárõri szolgálatot ellátó polgárõrök formaruhával történõ ellátásának költségeit vagy azt

természetben biztosítja, és

c) megtéríti a polgárõri szolgálatot ellátó polgárõrök fényvisszaverõ mellénnyel történõ ellátásának költségeit vagy

azt természetben biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott támogatás keretében a formaruhának, valamint a fényvisszaverõ

mellénynek a polgárõr részére történõ juttatását a központi költségvetés egyszeri alkalommal, valamint az új tagnak a

polgárõr egyesületbe való belépését követõen biztosítja.

(3) A polgárõr szervezetek a részükre biztosított eszközöket – a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelõen – kizárólag az

e törvényben meghatározott feladataik ellátásához használhatják.

(4) Az állami, önkormányzati szervek – különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek, valamint a közlekedési, a

környezet- és természetvédelmi hatóságok – a polgárõr szervezetek mûködését és tevékenységét lehetõség szerint

anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes

átruházásával vagy más módon támogathatják.

VI. FEJEZET

AZ ÜGYÉSZ ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI

27. § (1) A polgárõr szervezetek mûködésének törvényességét az ügyész – az e törvényben meghatározott eltérésekkel –

az ügyészségrõl szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl

és támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint ellenõrzi.

(2) Ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott polgárõr tevékenységet nem polgárõr szervezetként nyilvántartásba vett

civil szervezet végzi, az ügyészség törvényességi ellenõrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordul.

A bíróság a kereset alapján a civil szervezetet eltiltja további tevékenységétõl.

(3) Ha a polgárõri szolgálat végzéséhez szükséges együttmûködési megállapodás megszûnik, vagy a polgárõr

egyesületnek az Országos Polgárõr Szövetségben megszûnik a tagsága, az ügyészség törvényességi ellenõrzési

jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a kereset alapján a polgárõr egyesületet

– új együttmûködési megállapodás megkötéséig, valamint az Országos Polgárõr Szövetség tagjai közé való újbóli

felvételig – eltiltja további tevékenységétõl.

34404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Felhatalmazó rendelkezések

28. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a polgárõrök szakmai ismereteinek bõvítésében való közremûködés rendõrségi feladatait,

b) a polgárõrök által alkalmazható vegyi eszköz igénylésének rendjét, a térítés módját, a vegyi eszköz átvételének,

valamint visszavételének szabályait,

c) a polgárõrök formaruhával történõ ellátásának szabályait,

d) a polgárõr igazolvány formátumát,

e) a formaruha és a fényvisszaverõ mellény jellemzõit,

f) – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a polgárõr igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási

szolgáltatási díjat,

g) – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az éves költségvetési törvényben meghatározott

összegû támogatás elosztásának a részletes szabályait.

9. Hatályba léptetõ rendelkezések

29. § Ez a törvény 2012. február 1-jén lép hatályba.

10. Átmeneti rendelkezések

30. § (1) A bejegyzett és mûködõ polgárõr szervezet legfõbb szervének e törvény hatálybalépése évében megtartott elsõ

ülésén köteles alapszabályát – e törvénynek megfelelõen – módosítani és azt a bíróság részére megküldeni.

(2) A bejegyzett és mûködõ polgárõr szervezetek 2012. december 31-ig kötelesek az e törvényben foglaltaknak

megfelelni.

(3) A 26. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ruházatot vagy annak fedezetét a központi költségvetésben

– az e törvénynek megfelelõen átalakult, e törvény szerint mûködõ polgárõr egyesületek tagja vonatkozásában –

2013. január 1-jét követõen kell biztosítani. Az új formaruhák biztosításáig az e törvény hatálybalépését megelõzõen

használt formaruhák tovább használhatók, amennyiben megfelelnek a 15. § (3) bekezdésében foglalt

követelményeknek.

(4) Az Országos Polgárõr Szövetség az e törvény szerint mûködõ polgárõr egyesületek tagjainak a polgárõr

igazolványokat 2013. július 1-jéig köteles kiadni. Az új polgárõr igazolványok kiadásáig az e törvény hatálybalépését

megelõzõen, az Országos Polgárõr Szövetség által kiadott polgárõr igazolványok tovább használhatók.

(5) Az Országos Polgárõr Szövetség, mint köztestület a Fõvárosi Bíróság által, a 3664/2011. megyei nyilvántartási számon

és 5603/1991. országos nyilvántartásbeli azonosító számon nyilvántartott Országos Polgárõr Szövetség általános

jogutódjaként alakul meg. Az Országos Polgárõr Szövetség a törvény hatálybalépését követõ 60. napon belül köteles

az alapító közgyûlését összehívni, amelyen meg kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintézõ-képviselõ szervet

(elnökséget) és ellenõrzõ szervet kell választani.

(6) A köztestületté átalakult Országos Polgárõr Szövetséget a Fõvárosi Törvényszék, mint társadalmi szervezetet

nyilvántartásából törli.

11. Módosító rendelkezések

31. § A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 2. pont i) alpontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:)

„i) a polgárõr a polgárõrségrõl és a polgárõri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott feladatok

ellátásával kapcsolatban,”

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám 34405

12. Hatályon kívül helyezõ rendelkezések

32. § (1) Hatályát veszti a polgárõrségrõl szóló 2006. évi LII. törvény.

(2) Hatályát veszti a Btk. 217. § (2) bekezdése, valamint a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 142/B. §-a és

az azt megelõzõ alcím.

Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

34406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 144. szám



Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról



(2011. december 22-étől hatályos szöveg.

A hatálybalépés időpontjaira vonatkozóan

lásd a 74.§ rendelkezéseit.)

 

2011. évi CLXXV. törvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Az Országgyűlés elismerve, hogy

az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez,

a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös

értékeink mindennapi megvalósulásához;

az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint

a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése,

társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése,

közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása

érdekében - összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel - a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § A törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás;

2. adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre;

3. befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;

4. cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;

5. civil delegált: a X. fejezetben meghatározott Tanács, illetve kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek választottak meg;

6. civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt az e törvény II-VI. és VIII-X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII-X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni;

7. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;

8. feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatás: valamely közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás;

9. felelős személy: a civil szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;

10. gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;

11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet; 2

 

12. határon túli civil szervezet: határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében tevékenykedő, más állam területén működő nonprofit egyesület és alapítvány;

13. hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:

a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;

b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;

c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez;

d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

14. induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon;

15. költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege;

16. közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében - más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül - végzett tevékenység.

17. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;

18. közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 593-596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;

19. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

20. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;

21. közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;

22. közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

23. legfőbb szerv: az alapítvány kezelő szerve (szervezete), az egyesület taggyűlése vagy a létesítő okirat rendelkezései szerint közvetlenül vagy közvetett módon választott testület,

24. létesítő okirat: az egyesület alapszabálya, az alapítvány alapító okirata;

25. nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;

26. pályázati felhívás: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;

27. tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;

28. törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal;

29. vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) és - amennyiben az alapítványnak van felügyelő szerve - felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének vagy - amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve - a felügyelő szerv elnöke és tagja.

I. fejezet 3

 

Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek

3. § (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.

(2) Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.

(3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

(4) Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.

(5) Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető.

4. § (1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.

(2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(3) Az egyesület szövetség, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van.

(4) Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

5. § Nem minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.

6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

7. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját törvény állapítja meg.

8. § (1) Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

(2) Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a legfőbb szerv külön felhatalmazása alapján köthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a legfőbb szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti szerződésben szerepeltetni kell.

II. fejezet

A civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása

9. § (1) A civil szervezet végelszámolására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet a végelszámoló által aláírt papír alapú, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezetek esetén elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban a civil szervezet székhelye szerinti törvényszék jár el.

(3) A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a „v.a.” toldatot fel kell tüntetni. 4

 

(4) A civil szervezetek vonatkozásában egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

(5) A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.

(6) A Ptk. 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján indult végelszámolás során az egyesület legfőbb szerve dönthet a továbbműködésről, amely esetben - a végelszámolási eljárás már felmerült költségeinek megtérítése mellett - a bíróság megszünteti az eljárást és törli a nyilvántartásból a toldatot.

(7) Az alapítványt a Ptk. 74/E. §-ban meghatározott esetekben kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatását követően a bíróság törli a nyilvántartásból.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Ptk. 74/E. § (1) és (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben lehetőség van végelszámolási eljárás lefolytatására. Az alapítvány végelszámolása esetén a végelszámolási eljárást megelőzi a bíróság által az alapító kérelmére lefolytatott nemperes eljárás, amelyben a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdés második mondatában meghatározott feltétel fennáll-e. A nyilvántartást vezető szerv a fenti feltétel bekövetkezéséről, vagy fenn nem állásáról végzést hoz, melyben határoz az alapítvány nyilvántartásból való törléséről, vagy megszüntetéséről, egyben tájékoztatja ezen körülményről a törvényességi ellenőrzési jogkört ellátó ügyészséget, és felhívja az alapítványt arra, hogy a végzés kézhezvételét követő harminc napon belül kezdeményezze az alapítvány végelszámolással történő megszüntetését. Az alapítvány végelszámolása esetén a Ctv. 112. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell a Ptk. 74/E. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott feltétel bekövetkezését megállapító végzést.

10. § (1) Civil szervezetre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Cstv.) a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, azon az egyesület ügyintéző és képviselő szervét, valamint az alapítvány kezelő szervét kell érteni. Ahol a Cstv. Cégközlönyt említ, ott a civil szervezetek vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartását kell érteni. Ahol a Cstv. az adós cégjegyzékszámát említi, ott a civil szervezet nyilvántartási számát kell érteni.

(3) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak helyett a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.

(4) A csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget.

(5) A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a civil szervezet kérelmére a Cstv. 26. § (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb kilencven napos fizetési haladékot adhat, és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a civil szervezet a határidő leteltekor a reorganizációs tervet nem nyújtja be, vagy ahhoz nem csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az adósságok rendezéséről, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére a civil szervezet legfőbb szerve által hozott döntéseket.

(6) A fizetésképtelenség megállapításának a (4) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor.

(7) Civil szervezet csődeljárása vagy felszámolása esetén a „cs.a” vagy a „f.a.” toldatot, a csődeljárás megindítását, a csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely, levelezési cím).

III. fejezet

A civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés

3. Az ügyész és a bíróság intézkedései

11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, 5

 

b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.

(5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

4. Jogorvoslat az ügyész intézkedései ellen

12. § Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.

IV. fejezet

Civil szervezetek nyilvántartása

5. A nyilvántartás vezetése és kezelése

13. § (1) A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a törvényszék veszi nyilvántartásba.

(2) Ha a civil szervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez külön jogszabály szerinti létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja.

(3) A civil szervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők.

6. Civil Információs Portál

14. § (1) A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet (továbbiakban: Civil Információs Portál).

(2) A 13. § (3) bekezdésben meghatározott közhiteles nyilvántartást működtető szerv biztosítja annak lehetőségét, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai közötti keresést a Civil Információs Portálon keresztül is lehessen kezdeményezni, továbbá a keresési eredmény adatait megjeleníteni.

7. A nyilvántartáshoz való hozzáférés

15. § (1) A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak.

(2) Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.

(3) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.

(4) A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult.

16. § Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók. 6

 

V. fejezet

A civil szervezet gazdálkodása

8. A gazdálkodás általános szabályai

17. § (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

(2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

(3) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

(4) A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

18. § (1) A civil szervezet

a) alapcél szerinti (közhasznú), és

b) gazdasági-vállalkozási

tevékenységet folytathat.

(2) A civil szervezet vagyonát a 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

19. § (1) A civil szervezet bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

(2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

20. § A civil szervezet bevételeit a 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

(2) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

23. § Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

9. Az adománygyűjtés szabályai 7

 

24. § Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

25. § (1) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

(2) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

26. § A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

VI. fejezet

Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai

10. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai

27. § (1) A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

11. A beszámolási szabályok

28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

(4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

(5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

(6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.

(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

(2) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. 8

 

(3) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

(4) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

(5) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

(6) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

VII. fejezet

A közhasznú jogállás

12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

31. § E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében a rájuk irányadó jogszabály szerinti szervet kell érteni a szervezet legfőbb szerve, ügyintéző és képviseleti szerve alatt. E szervezetek esetében a közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.

32. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló - közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

(2) Törvény az (1) bekezdéstől eltérően megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását.

(3) A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

(6) A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését. Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

33. § A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).

34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez; 9

 

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(2) A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.

35. § (1) Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.

(2) Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.

36. § (1) Közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.

(2) A civil szervezeteket és a közhasznú szervezeteket, valamint az e szervezeteket támogatókat külön jogszabály alapján adó- és illetékmentesség vagy adó- és illetékkedvezmény illeti meg.

13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

37. § (1) A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(2) A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell

a) az ülésezés gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára

vonatkozó szabályokat.

(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.

(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, 10

 

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

40. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

41. § (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(4) A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

14. A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

42. § (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

(2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

43. § (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

44. § (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(2) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

45. § A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

46. § (1) A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(2) A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

15. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás 11

 

47. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

48. § A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

49. § (1) Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.

(2) Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti

a) a számviteli beszámolójának a 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve

b) a szervezet - letétbe helyezett beszámolója - nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.

(3) Cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású szervezet esetében a (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

(4) A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

50. § A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VIII. fejezet

Civil információs centrumok

51. § (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet.

(2) A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.

52. § (1) A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében,

b) elősegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését,

c) részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,

d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén,

e) folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról,

f) az e célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül adatot szolgáltatnak a Civil Információs Portál számára az a)-e) pontok szerinti feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében.

(2) A civil információs centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.

IX. fejezet

A civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai

53. § (1) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint az államháztartás alrendszereitől támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, amelyet az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok szabályoznak azzal, hogy a Ptk. alapján a támogató késedelmes teljesítése a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamattal terhelt.

(2) Központi költségvetési forrás terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetnek működési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttműködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását. 12

 

(3) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a miniszter szakmai monitoring rendszert működtet.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai monitoringrendszer tartalmazza a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások alapvető adatait.

(5) A fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter a (3) bekezdés szerinti szakmai monitoring rendszerben történő rögzítés és a támogatási programok szakmai összehangolása, azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a költségvetési előirányzat kezelője előzetes jóváhagyás céljából köteles megküldeni a (4) bekezdés szerinti adatokat a miniszter számára. A miniszter a megküldött iratokat megvizsgálja és 15 napon belül elektronikus úton jelez vissza azok tudomásulvételéről, vagy indokolási kötelezettség mellett a jóváhagyás megtagadásáról.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. A kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben történő rögzítéssel egy időben az erre a célra rendszeresített számítógépes rendszeren keresztül küldi meg az adatokat a miniszter számára a Civil Információs Portálon történő közzététel céljából.

(7) Azon civil szervezet, amelynek letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, a 19. § c) pont szerinti, központi költségvetésből származó bevétele - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat - eléri vagy meghaladja az éves bevétel felét, jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetnek minősül.

(8) A jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselője - a (7) bekezdés szerinti feltétel teljesülését alátámasztó beszámoló vonatkozásában - köteles vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követő kilencven napon belül, amelynek a Civil Információs Portálon való közzétételéről a miniszter gondoskodik.

54. § Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha

a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy

b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerint történt, vagy

c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.

X. fejezet

Nemzeti Együttműködési Alap

16. Az Alap rendeltetése

55. § A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) az Áht. szerinti - a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató - központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

17. Az Alap kiadásai

56. § (1) Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:

a) civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó öt százalékos nolinatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet működési költségeinek fedezésére fordít legfeljebb a (2) bekezdés szerinti keret tíz százalékáig;

b) civil szervezet működésének támogatása;

c) civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;

d) nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása;

e) civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoringtevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása;

f) civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása;

g) civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;

h) civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; 13

 

i) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa (továbbiakban: Tanács), illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján;

j) civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása;

k) az Alap működtetésével kapcsolatos költségek fedezete.

(2) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás

a) hatvan százalékára az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a civil szervezetek működését célzó,

b) harminc százalékára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján az (1) bekezdés c)-j) pontja szerinti,

c) tíz százalékára pedig a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján az (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti

költségvetési támogatásokra történhet kötelezettségvállalás.

(3) Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási források legalább

a) tíz százalékára visszatérítendő támogatásra

b) hetven százalékára vissza nem térítendő támogatásra

az (1) bekezdés szerinti cél megjelölésével nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás magyarországi és határon túli civil szervezet számára együttesen is nyújtható.

57. § (1) Az Alap terhére csak visszatérítendő működési támogatás nyújtható azon közhasznú jogállású civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket.

(2) A visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás az Art. szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

18. Az Alap bevételei

58. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései;

b) a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet vagyona;

c) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdés h) pontja szerint felajánlott összeg;

d) a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg;

e) átvett központi költségvetési előirányzatok;

f) költségvetési támogatás;

g) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(3) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető - az előző évek kötelezettségvállalásainak fedezeteként - a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával.

(4) Az Alapra vonatkozóan zárolási vagy maradványtartási kötelezettség nem írható elő.

19. A kedvezményezettek

59. § (1) Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje az e törvény szerinti egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és pártot), illetve alapítvány lehet.

(2) Az Alap terhére kiírt pályázat kedvezményezetti köre

a) szövetség vagy

b) alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szövetséget)

lehet.

(3) Nem jogosult az Alapból működési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban.

(4) A határon túli civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje.

20. Az Alap szervezete

60. § (1) Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. A Tanács kilenc főből áll.

(2) A Tanács 14

 

a) három tagját az e törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,

b) három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki,

c) három tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel.

(3) A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.

(4) A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(5) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.

(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.

(7) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

61. § (1) A miniszter az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján kilenc tagú kollégiumokat hoz létre. A kollégium létrehozására vonatkozó miniszteri rendeletben meg kell határozni a kollégium elnevezését és azt, hogy az 56. § (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti mely tevékenységi körét támogatja.

(2) A kollégium

a) három tagja a 71. § és 72. § szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megválasztásra,

b) három tagot a kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszter - a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint - az általa vezetett minisztériummal stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően delegál,

c) három tagot pedig a miniszter a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően saját hatáskörében jelöli ki.

(3) A kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter nevezi ki.

(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van. A kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg.

(5) A kollégium működésének szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjében maga határozza meg. A kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

(6) A kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács a kollégium javaslatának megérkezésétől, vagy a döntés hiányában a határidő eredmény elteltétől számított tizenöt napon belül köteles dönteni.

(7) A (6) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni.

(8) A kollégium döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(9) A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

62. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja.

(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázata érvénytelen.

(3) A Tanács elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülést megelőző öt nappal az érintettnek írásban az Alapkezelő részére nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében felmerült vita esetén a kollégium, illetve a Tanács öt napon belül sorra kerülő ülésén zárt napirendi pont keretében dönt.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Tanács elnöke javaslatot tesz a tisztségviselő visszahívására. A 60. § (2) bekezdés a) pontja alapján megválasztott tag helyett új tag megválasztását a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok útján, a 60. § (2) bekezdés b) pontja alapján kijelölt tag helyett új tag kijelölését az Országgyűlés illetékes szakbizottsága útján kell kezdeményezni.

63. § A Tanács az ügyrendje alapján, a kollégiumi struktúra figyelembevételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést.

21. Az Alap működése 15

 

64. § Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.

65. § (1) A Tanács és a kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.

(2) A Tanács és a kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítése elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg. A költségátalány és költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.

66. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, és a kollégium tagja

a) politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,

b) állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármester, alpolgármester,

c) a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának közeli hozzátartozója,

d) az, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző kettő éven belül keletkezett állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,

e) az, akinek a megbízatása visszavonással szűnt meg,

f) az, aki a megelőző mindkét ciklusban az Alap valamely testületének tagja volt.

(2) A Tanács tagja és a kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget az azt megalapozó körülmény keletkezésétől számított harminc napon belül megszüntetni.

(3) A Tanács tagjával és a kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított harminc napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról.

67. § (1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának, és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha

a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek közeli hozzátartozója

aa) az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a civil szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző három éven belül bármikor fennálltak.

(2) A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekről, valamint az érdekeltségi kör megváltozását az ezt megalapozó körülmény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a Tanács elnökének. A Tanács elnöke a bejelentést követő tizenöt napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon (Civil Információs Portálon) történő közzétételéről. A Knyt. szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

68. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával vagy

d) megbízásának visszavonásával.

(2) A kollégium tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával,

d) megbízásának visszavonásával,

e) a kollégium megszűnése esetén.

(3) A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszűnik a testület új tagjainak a 65. § (1) bekezdése szerinti megbízása napján.

(4) A Tanács tagja és a kollégium tagja a tisztségéről való lemondását írásban, az őt megválasztó, kijelölő vagy felkérő személyhez vagy szervhez jelenti be.

(5) Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha

a) feladatát folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,

c) egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy

d) tisztségére méltatlanná válik. 16

 

(6) A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott tag megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.

(7) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatása - a megbízatás időtartamának lejárta kivételével - megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen a Tanácsba vagy a kollégiumba jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttag megbízatásának megszűnésére e bekezdést kell alkalmazni.

(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről:

a) a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül bízza meg;

b) a póttagot - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül megindítja a 71-72. § szerinti eljárást.

(9) A (8) bekezdés alapján megbízott tag megbízatása a 65. § (1) bekezdés szerinti időtartamból hátramaradt időtartamra szól.

69. § (1) A Tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak.

(2) A Tanács, illetve a kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(3) Az Alapkezelő - a Knyt. 3. §-ában foglaltak szerint - biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvánosságát.

(4) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az alapkezelő honlapján közzé kell tenni.

(5) Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a Miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül

a) a Tanács és a kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított harminc napon belül,

b) a Tanács és a kollégiumok tagjainak neve,

c) a tanácsi és kollégiumi tagok 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek neve,

d) a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,

e) a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselőjének neve, a pályázatot kiíró kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak a 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,

f) a 70. § szerinti beszámoló,

g) a Tanács és a kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.

70. § (1) A kollégiumok és az Alapkezelő minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alap működésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint - elkészített beszámolót.

(2) A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságának az Alap testületeinek és az Alapkezelő előző évi tevékenységéről, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját.

(3) A Tanács, a kollégiumok és az Alapkezelő a feladatkörüket érintő kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követő harminc napon belül tájékoztatják a minisztert.

22. A civil jelöltállítási rendszer

71. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos vagy legalább területi hatókörrel működnek.

(2) Az egyes kollégiumok létszámát és az elektori gyűlések részletes szabályait a miniszter a 61. § (1)-(2) bekezdése szerint határozza meg.

(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább területi, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb harminc napnál. Az e §-nak megfelelő civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon. 17

 

72. § (1) A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.

(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.

(4) A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.

XI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

73. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az Alap kezelő szervének kijelölését, az Alap kezelésének, az Alap működésére fordítható forrás mértékének, a visszatérítendő támogatás és az Alap felhasználásának a részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) a Civil Információs Portál, a Civil Információs Centrumok hálózata, illetve a támogatások összehangolását szolgáló monitoringrendszer működtetésének és az e törvényben meghatározott adatok honlapon történő közzétételének részletes szabályait,

c) a Tanács és a kollégium létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

d) az Alap testületeinek tevékenységével és az Alap működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét,

e) a Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és a költségtérítése elszámolásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza.

24. Hatálybalépés

74. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 3-12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 15-50. §, 53-54. §, 56-59. §, 73. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 75. § és a 209. § 2012. január 1. napján lép hatályba.

(3) E törvény 80. § e) pontja 2012. január 2. napján lép hatályba.

(4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2012. június 30. napján lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések

75. § (1) 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást - ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat -, amely a 30. § szerint letétbe helyezte beszámolóját.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 2012. évi költségvetési forrás terhére nyújtott támogatás tekintetében

a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti szervezetekre, illetve

b) az államháztartásról szóló törvény alapján a fejezetet irányító szerv vezetője által az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről, felhasználásáról szóló rendelet által az (1) bekezdés alkalmazása alól mentesített előirányzatokra.

(3) A 8. § (1) bekezdésben meghatározott jogok, amelyekkel e törvény hatályba lépésének időpontjában a 8. § rendelkezéseivel ellentétesen más személy rendelkezik, e törvény hatályba lépésével kártalanítás ellenében a törvény erejénél fogva az egyesületre szállnak vissza. A kártalanítás összegét a felek megállapodása hiányában az egyesület 18

 

székhelye szerint illetékes bíróság állapítja meg a jogoknak azok visszaszállása időpontjában képviselt valós piaci értéke alapján.

(4) E törvény 27-29. §-ait először a 2012. évben. kezdődő üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. Az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az e törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.

(6) A 2012. január 1. napja előtt indított és folyamatban lévő közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti eljárásokra a 2011. december 31. napján hatályos szabályok irányadóak azzal, hogy kiemelkedően közhasznú jogállás nem állapítható meg, az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy annak eredményeként közhasznú jogállás vehető nyilvántartásba. E rendelkezés miatt módosuló eljárások változásáról a nyilvántartásba vételre illetékes szerv értesíti a kérelmezőt.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti eljárások elbírálásához az e törvényben meghatározott adatok nem állnak rendelkezésre, a nyilvántartásra illetékes szerv a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges adatok pótlására hívja fel a kérelmezőt. A hiányzó adatok pótlása teljes bizonyító erejű magánokiratban történik.

(8) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött közszolgáltatási szerződésre e törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(9) Az e törvény hatálybalépését megelőző két üzleti év számviteli beszámolója és közhasznúsági jelentése letétbe helyezhető.

(10) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatások tekintetében a kezelői feladatokat az Alapprogram megszűnését követően a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el. E törvény hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésekkel kapcsolatos kollégiumi hatásköröket a Wekerle Sándor Alapkezelő gyakorolja.

(11) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény alapján a civil jelöltállítási rendszerben választási eljárás lefolytatása nem lehetséges, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és kollégiumai tagjainak megbízatása e törvény hatálybalépésének napjával megszűnik.

(12) A Nemzeti Együttműködési Alap testületei a 70. § szerinti beszámolók benyújtására első alkalommal a 2012. évre vonatkozóan kötelezettek.

(13) A 61. § (6) bekezdésben foglaltakat a 2012. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatok kiírásáról március 15-éig kell dönteni.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjának és 21. cikkének;

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 24. cikkének;

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés b) pontjának

való megfelelést szolgálja.

27. Módosító rendelkezések

77. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:]

h) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény,”

78. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (8) bekezdés c) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe „az egyesület” szöveg lép. 19

 

79. § (1) A Ptk. 1. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg, 19/A. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet (pl. egyesület)” szöveg helyébe az „egyesület” szöveg lép.

(2) A Ptk. 61-64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

(2) Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik.

(4) Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület

a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és

b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal.

(6) Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.

(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(3) Az egyesület tagja

a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

b) választhat és választható az egyesület szerveibe;

c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;

d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

(4) Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

(5) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(6) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(7) A vallási tevékenységet is végző egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggően meghozott határozatokra nézve a (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(8) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

63. § (1) Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott testület.

(2) Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.

(3) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy.

(4) Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása; 20

 

b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;

c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;

d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;

e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,

f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

(5) Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.

(6) Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő.

(7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, későbbi időpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes.

64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha

a) a legfőbb szerv döntése alapján átalakul,

b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

(3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

(4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

(5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A Ptk. 74/A. § (4) bekezdése második mondatának „az igazságügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg helyébe „a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e szervezetekkel összefüggő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben” szöveg lép.

(4) A Ptk. 74/E. § (5) bekezdésében a „hasonló célú alapítvány” szöveg helyébe „a Nemzeti Együttműködési Alap” szöveg lép.

(5) A Ptk. 74/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel.”

(6) A Ptk. az 578/I. §-át követően a következő alcímmel és a 578/J. §-sal egészül ki:

„6. Civil társaság

578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.”

80. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

a) 62. § (2) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe a „civil szervezetben” szöveg,

b) 212/A. § (1)-(3) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

c) 251. § (1) bekezdésében és 252. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek” szöveg,

d) 254. § (1)-(2) bekezdésében és 256. § (3) bekezdés a)-b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

e) 256/A. § (2) bekezdés a)-b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg, 21

 

f) 296/B. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezete” szövegrész helyébe az „egyesülete” szöveg

lép.

81. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény

a) 1. §-ában a „társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „egyesületekre” szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „egyesületként” szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében, a 15. és 16. §-ában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

d) 9. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

82. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

83. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 18. § c) pontjában a „társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe az „egyesületben” szöveg lép.

84. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 18. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében és 47. § (1) bekezdés c) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

85. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

86. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

87. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés o) pontjában „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység” szöveg lép.

88. § Az 1956-os Emlékérem és Emléklap alapításáról szóló 1991. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdésében és 1. számú mellékletének 1. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

89. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.”

(2) A Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában „a sportegyesület” szöveg helyébe „egyesület, alapítvány” szövegrész, a Cstv. 3. § (1) d) pontjában a „sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv” szövegrész helyébe az „alapítvány, egyesület képviselője” szöveg lép.

90. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

91. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 100/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatból civil szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint nyújtható költségvetési támogatás.”

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

a) 59. § (1) bekezdésében, 61/C. §-ában, 86/I. § (6) bekezdésében, 100/H. § (1)-(3) bekezdésében, 100/J. § (3) bekezdésében, 101/A. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép,

b) 61/C. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

c) 100/H. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezethez” szövegrész helyébe az „egyesülethez” szöveg lép,

d) 104/A. § (1) bekezdésében a „közhasznú társaság” szövegrész helyébe a „nonprofit gazdasági társaság” szöveg,

e) 120/B. § (1) bekezdésének c) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg

lép.

92. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2. § (1) és (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

93. § A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 1. § (1)-(2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

94. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

a) 6. § (1) bekezdés i) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

95. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg, 22

 

b) 121. § (1) bekezdés 12. pontjában a „társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület” szövegrész helyébe az „egyesület, kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat” szöveg

lép.

96. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

a) 52. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 72. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „egyesületként”szöveg

lép.

97. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3. § 23. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

98. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

b) 84. § (2) bekezdés o) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg,

c) 92. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

99. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „az egyesületekre” szöveg lép.

100. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 39. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezete” szövegrész helyébe az „egyesülete” szöveg lép.

101. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) 45. § (3) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdés b) pontjában és a 98. §-t megelőző alcímben a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

b) 46. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

c) a 98. § (1) bekezdésben az „egyesületeket és más, politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe a „politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületen működő egyesületeket” szöveg

lép.

102. § A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény 7/A. § c) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.

103. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 32. §-ában a „társadalmi szervezet (repülő vagy ejtőernyős egyesület)” szövegrész helyébe a „repülő vagy ejtőernyős egyesület” szöveg,

b) 35. §-ában az „a társadalmi szervezet (pl. egyesület)” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

104. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 5. § f) pontjában és 13. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.

105. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 1. számú melléklet 1.3. pontjában, 3. számú melléklet I. Fejezet 6. pontjában, 11. számú melléklet I. Fejezet 7. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 1. számú melléklet 3.2.5. pontjában a „társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „egyesülettől” szöveg,

c) 1. számú melléklet 3.3. pontjában a „, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből” szövegrész helyébe az „egyesületből” szöveg

d) 1. számú melléklet 8.18. pontjában az „a társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „az egyesülettől” szöveg,

e) 1. számú melléklet 8.35. pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

106. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezetbe” szövegrész helyébe a „civil szervezetbe” szöveg lép.

107. § A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 8. § (3) bekezdésében, 10/D. § (2) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

b) 8. § (10) bekezdésében az „a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában foglalt civil szervezeteket” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet” szöveg,

c) 10/D. § (1) bekezdés be) alpontjában, 10/F. § (1) d) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

d) 10/F. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „gazdasági és társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek” szöveg,

e) 17. § (1) bekezdésében, 23/C. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg

lép. 23

 

108. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

a) 2. §-a a „társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”,

b) 11. § (2) bekezdés f) pontja a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyett a „civil szervezetekkel”,

c) 12. § (1) bekezdés j) pontja a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”

d) 101. § (3) bekezdésével megállapított Tvt. 4. § r) pontja és 118. §-ával megállapított Tvt. 33. § (1) bekezdése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület”

szöveggel lép hatályba.

109. § A fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 21. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe a „civil szervezettel” szöveg,

b) 65. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezetben” szövegrész helyébe az „a civil szervezetben” szöveg

lép.

110. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

111. § A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása)” szöveg,

b) 78. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel” szövegrész helyébe a „társulásával” szöveg,

c) 78. § (6) bekezdésében a „társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete” szövegrész helyébe a „társulása” szöveg

lép.

112. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg lép.

113. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény” szövegrész helyébe az „az egyesület, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló törvény” szöveg lép.

114. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 32. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,

2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 2. § (2) bekezdés g) pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és az azt megelőző alcímben, a 6. számú melléklet 1. pontját megelőző szövegben az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

b) 4. § 25. pontjában, 28/a. pontjában az „a társadalmi szervezetként” szövegrész helyébe az „az egyesületként” szöveg,

c) 4. § 28/a. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

d) 8. § (1) bekezdés s) pontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg,

e) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 20. § (1) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek” szöveg,

f) 9. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § (11) bekezdésében az „a társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe az „az egyesületnek” szöveg,

g) 9. § (6) bekezdésében, 29/A. § (1) bekezdésében, 3. számú melléklet B) Fejezet 5. pontjában, a 6. számú melléklet címében és A) Fejezetében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

h) 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg 24

 

i) 29/A. § (1) bekezdésének első mondata helyébe az „E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény VII. fejezetében foglaltaknak.” szöveg

lép.

115. § A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 128/C. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg lép.

116. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

117. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban Szftv.) 4. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)

a) azon

aa) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban Civil. tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

ac) közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa)-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként

jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - Civil tv.-ben meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;”

(2) Az Szftv. 4. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

h) a Nemzeti Együttműködési Alap.”

(3) Az Szftv.

a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti” szövegrész helyébe az „a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés f) pontjában a „kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „közhasznú alapítvány, egyesület” szöveg,

c) 7. § (8) bekezdés a) pontjában az „a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő” szövegrész helyébe az „a Civil tv. szerinti” szöveg

lép.

118. § A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

a) 96. § (1) és (5) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 96. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „az egyesületet” szöveg,

c) 96. § (4) és (6) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg

lép.

119. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 123. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

120. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 8. § (1) bekezdés c) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „az egyesületekkel” szöveg,

c) 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

121. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

122. § A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 85. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

123. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 51. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

b) 59. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

c) 149. § g) pontjában az „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett egyesület” szöveg

lép. 25

 

124. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

a) 83. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

b) 83. § (6) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

125. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 144. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg,

b) 156. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

c) 156. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

d) 225. § (1) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg

lép.

126. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) preambulumában az „a társadalmi szervezeteken” szövegrész helyébe az „az egyesületeken” szöveg,

b) 2. § e) pontjában, 39. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

c) 2. § e) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 39/A. §-ában, 44. § (1) bekezdés a) pontjában, IX. Fejezetének címében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

d) 17. § (5) bekezdésében, 17/B. § (6) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

e) 25. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,

f) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,

g) 55. § (1) bekezdés f) és j) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg

lép.

127. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/B. §-ában, 15. § (6) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „az egyesületekkel” szöveg lép.

128. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

a) 58. § (3) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg,

b) 71. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg,

c) 178. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

d) 268. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezettől” szövegrész helyébe az „egyesülettől” szöveg

lép.

129. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

a) 5. § (2) bekezdésének j) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg,

b) 5. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

130. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

a) 47. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

b) 48. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg

lép.

131. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

g) egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége.”

132. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg lép.

133. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 128/A. §-át megelőző alcímben, a 152/B. § (1)-(3) bekezdésében és az azt megelőző alcímben a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

134. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény

a) preambulumában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

b) 2. § e) pontjában, az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

c) 3. § (4) bekezdésében, 6/A. §-ában, 43. § (2) és (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

d) 43. § (3) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg 26

 

lép.

135. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 25. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

136. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 27. § (5) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szöveg lép.

137. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

138. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. § (1) és (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

139. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdésének 4. c) alpontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

140. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

141. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény

a) 6. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület, alapítvány” szöveg,

b) 6. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület, alapítvány” szöveg

lép.

142. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg lép.

143. § A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről 2001. évi LXIII. törvény 3. §-ában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

144. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény

a) 35. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

b) 1. számú mellékletének V. fejezet C) pontjának harmadik francia bekezdésében a „társadalmi szervezetben, egyéb civil szervezetben” szövegrész helyébe a „civil szervezetben” szöveg

lép.

145. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 24. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,

b) 46. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetnél” szövegrész helyébe az „egyesületnél” szöveg,

c) 234. §-ában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

146. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 13. § (4) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

147. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/C. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

148. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem tered ki.)

g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,”

(2) A Bit. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes szervezeti formákra)

c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

(3) A Bit. 19-27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kölcsönös biztosító egyesület

19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. 27

 

(3) A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha

a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének,

b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.

20. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.

21. § A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

22. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl - rendelkezni kell:

a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,

b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,

d) az eredmény felhasználási elveiről,

e) a veszteség rendezésének módjáról,

f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,

g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,

h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására - beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles

a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és

b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelőbizottságot

választani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve,

b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.

(5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

(7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.

(8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.

23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszeresét.

24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.

(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget. 28

 

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.

(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.

(5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg.

25. § A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl - jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is - , feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről.”

(4) A Bit. a 28. §-t követően a következő 28/A-28/C. §-okkal egészül ki:

„28/A. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B-28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.

(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig - úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.

(4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)-(6) bekezdésében, a 71. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések.

28/B. § (1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;

b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját.

(2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.

(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakulás szándékát,

b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,

c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,

d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,

e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait.

(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét,

b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,

c) az átalakulás időpontját,

d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,

e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,

f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.

(5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével. 29

 

(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani.

28/C. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.

(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:

a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy

b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a tagdíjon kívül - vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.

(4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.

(5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.”

(5) A Bit. 57. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet engedélye szükséges.)

f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),”

(6) A Bit. 57. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek - a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az átalakulás tervezett időpontját,

b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit.

(5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.”

(7) A Bit. 57. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

(8) A Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak.)

aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére - a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeken kívül - kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintjének kétszerese, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszerese alá; a biztosító megszűnése esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,”

(9) A Bit. 126. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege.] 30

 

a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:”

(10) A Bit. 207. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A szorzószám]

d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,”

(11) A Bit. 199. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az Etv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”

(12) A Bit. 217. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni végelszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(13) A Bit. 217. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével - kölcsönös biztosító egyesület végelszámolásával és felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

(14) A Bit. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.”

(15) A Bit. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben, valamint a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.”

(16) Hatályát veszti a Bit. 219/A. §-a.

(17) A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület felszámolójának vagy - a 126. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelő kölcsönös biztosító egyesület végelszámolója kivételével - végelszámolójának, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”

(18) A Bit. 222. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában)

b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be;”

(19) A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez, ha

a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).

(3) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a biztosító fizetésképtelenség megállapítása nélkül köteles elrendelni. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

(20) A Bit. 224. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) betegségbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével),

b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek,

c) felelősségbiztosítási szerződésből eredő, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások (a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát megillető követelések kivételével), 31

 

d) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

e) a Kártalanítási Alapot, Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,

f) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

g) az egyéb követelések.”

149. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 3. § (3) bekezdésének e) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg,

b) 66. § (1) bekezdésének a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

150. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdésének d) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.

151. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (5) bekezdésében az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

152. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 28. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

153. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § e) pontjában a „társadalmi és érdek-képviseleti szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg lép.

154. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Stv.)

a) 16. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés f) pontjában, 28. § (1) bekezdésében, 42. § (3) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 44. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

c) 20. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetekre” szövegrész helyébe az „egyesületekre” szöveg,

d) 21. § (2) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) szabályai alapján közhasznú” szöveg

e) 25. § (3) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,

f) 28. § (2) bekezdés f) pontjában a „társadalmi szervezeti” szövegrész helyébe az „egyesületi” szöveg,

g) 38. § (1) bekezdésében az „a Civil tv. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedően közhasznú” szövegrész helyébe az „a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú” szöveg,

h) 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, valamint 44. § (1) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú” szövegrészek helyébe az „a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú” szöveg

lép.

155. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 2. § 5. a) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép.

156. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §

a) 4. pont c) alpontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szöveg,

b) 9. pontjában az „az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött egyesület” szöveg

lép.

157. § A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 4. § (1) bekezdésében a „szakmai és társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe a „szakmai szervezeteket és egyesületeket” szöveg lép.

158. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés i) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg

c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg

lép.

160. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg lép. 32

 

161. § A kisebbségi önkormányzati képviselők választásról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

162. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésében „- a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelkedően” szövegrész helyébe „- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint -” szöveg lép.

163. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 139/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint 37. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést,

b) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a felügyelő szerv működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az intézmény alapító okiratában, ahol kötelező gondoskodnia a felügyelő szerv létrehozásáról is.”

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

a) 128. § (1) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg,

b) 139/A. § (5) bekezdésében az „a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú szervezetekről szóló törvény) 6. §-a” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 36. § (2) bekezdés” szöveg

lép.

164. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. § (1) bekezdésben a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg lép.

165. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.”

(2) A Gt. 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (továbbiakban: Civil tv.) 32. § (2)-(4) bekezdéstől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását - amelyet a cégbíróság a létesítő okiratban tartalmi követelményeinek elbírálását követően - köteles nyilvántartásba venni, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.

(8) Ha a szervezet két lezárt üzleti év adatai alapján a (7) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában - vagy ha a szervezet létrejöttét követő két éven belül jogutód nélkül megszűnik, a működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ezen adófizetési kötelezettség, valamint az adóalap semmilyen jogcímen nem csökkenthető.”

(3) a Gt. 4. § (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ilyen rendelkezés hiányában a cégbíróság a megmaradt vagyont a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítja.”

166. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 30. § (2) bekezdés b) pontjában, 98. § (1) bekezdésében, 2. számú mellékletének I. Fejezet 4. a) pontjában, 3. számú mellékletének II. Fejezet 10. pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 102. § (3) bekezdés g) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg,

c) 111. § (1) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

167. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szociális szövetkezet külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.”

168. § A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

169. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 2. § h) pontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg lép.

170. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18/A. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a civil szervezetek” szöveg lép.

171. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 92/A. §-ában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

172. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 33

 

a) preambulumában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe az „egyesülettel” szöveg,

c) 37. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

lép.

173. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

a) 163. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe az „egyesületekkel” szöveg,

b) 163. § (3) bekezdés a) pontjában, 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg,

c) 163. § (3) bekezdés b) pontjában a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe az „egyesületeknek” szöveg

lép.

174. § Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény 2. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az európai területi társulás tevékenysége, működése megfelel a külön törvényben előírt, a közhasznúság megállapítására vonatkozó feltételeknek, az európai területi társulás közhasznú jogállást szerezhet.”

175. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

a) 85. § (4) bekezdés b) pontjában az „a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület” szövegrész helyébe az „az egyesület, a szövetség, a civil társaság” szöveg, továbbá az „(alapító okiratban)” szövegrész helyébe az „(alapító okiratban, társasági szerződésben)” szöveg,

b) 85. § (4) bekezdés f) pontjában az „a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelkedően közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet” szöveg,

c) 257/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „tevékenységnek, feladatnak ellátását szolgálja, amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat” szövegrész helyébe a „tevékenységnek ellátását szolgálja, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú tevékenység” szöveg,

d) 259. § 9/A. pontjában az „a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat” szövegrész helyébe az „a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység” szöveg

lép.

176. § (1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés alapján a honlap üzemeltetésére kijelölt szerv a civil szervezettel, mint kedvezményezettel összefüggésben a honlapon közétett adatokat a közzététellel egy időben az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján megküldi a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek.”

(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

a) 6. § (1) bekezdés e) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés e) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület” szöveg,

c) 6. § (3) és (4) bekezdésében a „Nemzeti Civil Alapprogram” szövegrészek helyébe a „Nemzeti Együttműködési Alap” szöveg

lép.

177. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 5. pontjában a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

178. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításról szóló 2008. évi XLII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg lép.

179. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg lép.

180. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában az „a társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „az egyesületek” szöveg lép.

181. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg lép.

182. § A tisztességes eljárás védelméről valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény

a) 10. § (8) bekezdésében a „társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet” szövegrész helyébe az „egyesület vagy egyház” szöveg 34

 

b) 10. § (8) bekezdésében a „a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület vagy az egyház” szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe az „egyesületek” szöveg

lép.

183. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 116. § (8) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezeteket” szövegrész helyébe az „egyesületeket” szöveg lép.

184. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

a) 140. § (1) bekezdés b) pontjában, 142. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b) 142. § (5) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet” szöveg

lép.

185. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében az „a társadalmi szervezeteknél” szövegrész helyébe az „az egyesületeknél” szöveg lép.

186. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény

a) 7. § (3) bekezdésének az Nvt. 7. § (9c) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyett a „civil szervezetek”,

b) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett a „civil szervezet”,

c) 9. §-ának az Nvt. 7/B. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyett a „civil szervezet”

d) 10. §-ának az Nvt. 8. § (5) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyett a „civil szervezeteknek”

szöveggel lép hatályba.

187. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés k) pontja a „k) gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről.” szöveggel,

b) 7. § (2) bekezdés b) pontja „b) a világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;” szöveggel,

c) 7. § (2) bekezdés f) pontja „f) az érintett partnerekkel - köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel - folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint” szöveggel,

d) 10. §-ának (2) bekezdése a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel

lép hatályba.

188. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia jogállásáról és feladatairól szóló 2011. évi CIX. törvény

a) 2. § (5) bekezdésében „a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.” szövegrész helyébe „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésének m) pontjában a „társadalmi szervezeteit” szövegrész helyébe a „civil szervezeteit” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg, (2) bekezdésben a „társadalmi szervezettel” szövegrész helyébe a „civil szervezettel” szöveg,

d) 30. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg, az „a társadalmi szervezeteknek” szövegrész helyébe a „civil szervezeteknek” szöveg

lép.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Fejezetében foglalt táblázat Adat oszlop 6. sora a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel lép hatályba.

189. § (1) A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében a „társadalmi szervezet” szövegrész helyett az „egyesület” szöveggel lép hatályba.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;”” 35

 

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 20. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.””

(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 31. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„31. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;””

(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 43. § 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A Tao tv.)

„5. A 7. § (7) bekezdésében a „a kiemelten közhasznú szervezet vagy a Magyar Kármentő Alap” szövegrész helyébe a „a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap” szöveg; a „célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.” szövegrész helyébe „célját.” szöveg,”

(6) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 45. §-a következő szöveggel lép hatályba:

„45. § A Tao tv. a következő 29/Q. §-sal egészül ki:

„(1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

(3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

(4) A 8. § (1) bekezdés k) és l) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit - az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően - a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.””

(7) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„66. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 46. §-ában „az adózó e törvény kihirdetése napjától 2011. december 31-ig” szövegrész helyébe az „adózó, vagy ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adózó, vagy az adó alanya által az adókötelezettség teljesítése érdekében megbízott belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező 36

 

üzembentartó vagy, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselő 2011. november 1-jétől 2012 . január 15-ig” szöveg lép.

(8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 5. számú melléklete 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„2. A Tao tv. 3. számú melléklete A/13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;””

(9) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 5. számú melléklete 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„6. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/17. ponttal egészül ki:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségelv ráfordítások)

„17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.””

(10) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„170. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.””

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

190. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

191. § A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 1. §-ában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

192. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

a) 18/K. § (2) bekezdés e) pontjában a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész és a „(a fokozat megjelölésével)” szövegrész,

b) 61/C. §-ában és 100/J. § (3) bekezdésében a „vagy kiemelkedően közhasznú” szövegrész

hatályát veszti. 37

 

193. § A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 6. § (1) bekezdésében hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

194. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 3.1. pontjában és 3.2.6.2. pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

195. § A fegyveres erők hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 21/A. §-ában hatályát veszti a „társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de” és a „valamint a tömegmozgalomhoz” szövegrész.

196. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 5. § (7) bekezdésében hatályukat vesztik a „, kiemelkedően közhasznú szervezetre” szövegrészek,

b) 6. § (4) bekezdésében hatályukat vesztik a „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrészek,

c) 6. § (6) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

d) 8. §-át követő alcím címében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

e) 9. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,

f) 26. § (11) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,

g) 9. § (2) bekezdés b) pontjában és 9. § (6) bekezdésében hatályát veszti az „, a kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrész,

h) 9. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

i) 9. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában hatályát veszti a „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

j) 9. § (7) bekezdésében hatályát veszti az „esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész,

k) 13. §-át követő alcím címében, 13/A. § (1), (3) bekezdésében, és 20. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá 26. § (11) bekezdésében, valamint 6. számú mellékletének E) fejezetében hatályát veszti az „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

l) 13/A. § (2) bekezdésében hatályukat vesztik az „, a kiemelkedően közhasznú” szövegrészek,

m) 13/A. § (2) bekezdés c) pontjában, (3) bekezdésében, (4) és (5) bekezdésében, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, valamint 5. számú mellékletének 3. pontjában, továbbá a 6. számú melléklet E) fejezetének címében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

n) 20. § (1) bekezdés a) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú szervezetnek” szövegrész,

o) 6. számú mellékletének címében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész,

p) 6. számú melléklet A) fejezetében hatályukat vesztik a „, kiemelkedően közhasznú szervezetnek” szövegrészek,

q) 6. számú melléklet D) fejezetében - beleértve annak címét is - hatályukat vesztik a „, kiemelkedően közhasznú szervezetként” szövegrészek.

197. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § e) pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

198. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 93. § (1) bekezdésében az „- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban -” szövegrész hatályát veszti.

199. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 24. § (3) bekezdésében hatályát veszti a „társadalmi szervezetnek nem minősülő, de”, és a „valamint a tömegmozgalomhoz” szövegrész.

200. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 2. § 21. pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

201. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontjában hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

202. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 13. § d) pontjában hatályát veszti a „kiemelkedően” szövegrész.

203. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

204. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés m) pontjában és 31. § (5) bekezdésében hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

205. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontjában hatályát veszti a „, kiemelkedően közhasznú” szövegrész.

206. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 95. § (3) bekezdésében hatályát veszti az „1989. évi II.” szövegrész.

207. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában hatályát veszti a „kiemelkedően” szövegrész.

208. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 9/A. pont c) alpontjában hatályát veszti az „a kiemelkedően közhasznú szervezet,” szövegrész, valamint a „, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot” szövegrész.

209. § Hatályát veszti

a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény,

b) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,

c) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény, 38

 

d) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet.

29. Hatályba nem lépő rendelkezések

210. § Nem lép hatályba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvénynek az Nvt. 1. § g) pontját megállapító rendelkezése.

211. § Nem lép hatályba az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi CXXXV. törvény 73. § (2) bekezdése.



A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2011. évi CXXVIII. törvény

a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról*

Az Országgyőlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a természeti és civilizációs katasztrófák

elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erısítése, a katasztrófavédelmi

intézkedések eredményességének növelése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6)

bekezdése, 53. cikke és

54. cikke alapján a következı törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK

1. Általános szabályok

1. § (1) A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

(2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévı katasztrófaveszélyt,

elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közremőködjön a katasztrófavédelemben.

2. § (1) A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különbözı védekezési

rendszerek mőködésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó

szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat,

az állami mentıszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevı

társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti

katasztrófa esetén annak okozója és elıidézıje, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt:

katasztrófavédelemben részt vevık) bevonásával, illetve közremőködésével kell biztosítani.

(2) A katasztrófavédelemben részt vevık biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet,

testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztetı hatásokról.

2. Értelmezı rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belsı védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelızését, a

balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési

feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának

rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetıi okmány.

2. Biztonsági elemzés: az üzemeltetı által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzem üzemeltetıjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızésére vonatkozó

általános célkitőzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és mőszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja

mind az ember, mind a környezet magas szintő védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az

üzemeltetı a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendı

információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és

intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.

3. Biztonsági jelentés: az üzemeltetı által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy

rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelızı politikával és az annak

végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, mőködıképes belsı védelmi tervvel, a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelızésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellı mértékő a

létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendı információt kell szolgáltatnia a külsı védelmi tervek

elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.

4. Dominóhatás: a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben bekövetkezı olyan baleset, amely a közelben

lévı más, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek valószínőségét és lehetıségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos

súlyos baleset következményeit súlyosbítja.

5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését elnemérı mértékő olyan állapot vagy

helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetı ellátását, a természeti környezetet, a

természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelızése, elhárítása vagy a

következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elıírt együttmőködési rendben történı védekezési

lehetıségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és

szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

6. Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa károsító hatása által érintett

területen az alapvetı életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékból történı biztosítása.

7. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: az a terület, ahol a természeti vagy civilizációs

katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges.

8. Katasztrófavédelem: a különbözı katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási,

végrehajtási, irányítási, létesítési, mőködtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenırzési tevékenységek

összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelızését, közvetlen veszélyek elhárítását, az elıidézı okok

megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvetı

életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését

szolgálják.

9. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerően lehet számolni

a katasztrófa bekövetkezésének valószínőségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget,

környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

10. Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak

közvetlen veszélyét idézheti elı.

11. Kockázat: egy adott területen adott idıtartamon belül vagy meghatározott körülmények között jelentkezı

egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínősége.

12. Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási

szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közremőködı, köztisztviselıi jogviszonyban álló, e

feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkezı

személy.

13. Külsı védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élı lakosság mentése, az anyagi

javakban, a környezetben bekövetkezı károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére,

a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási

terv része.

14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltetı irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény

végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érı

mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten

kezelendı létesítmények.

15. Lakossági riasztó rendszer: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv területi szervei kezelésében lévı lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató, viharjelzı

rendszerek és ezek mőködésével szorosan összefüggı eszközök, berendezések összessége, amely lehet:

a) lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely

alkalmas a külön jogszabályokban elıírt hangképek (légi-, katasztrófa-, riadó feloldása, morgató jelzés)

lesugárzására.

b) lakossági riasztó-tájékoztató végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés,

amely alkalmas a lakossági riasztó végponttal szemben támasztott követelményeken túlmenıen élıbeszéd

vagy elıre tárolt üzenet lesugárzására is.

c) viharjelzı végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét elıre jelzı) olyan eszköz, amely

a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelı vizuális jelzés leadására alkalmas.

d) speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az a)–c) pontokban felsorolt eszközök

mőködéséhez, mőködtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlı központ, átjátszó állomás,

monitoring végpont, adatátviteli központ).

16. Megelızés: minden olyan tevékenység vagy elıírás alkalmazása, amely a katasztrófát elıidézı okokat

megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínőségét a lehetı legkisebbre korlátozza.

17. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás: külföldi államoknak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz vagy közvetlenül a

Kormányhoz intézett, illetve regionális vagy határ menti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése

nyomán a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához szükséges anyagok és információk átadása,

illetve kiküldött eszközök és mentı csapatok biztosítása.

18. Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés: a magyar Kormánynak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz, illetve

regionális vagy határ menti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése, amelyben a hazai

veszélyhelyzet vagy katasztrófa következményeinek a felszámolásához anyagokat, információkat, eszközöket

vagy mentıcsapatokat kér és fogad.

19. Önkéntes mentıszervezet: különleges kiképzéső személyi állománnyal rendelkezı, speciális technikai eszközökkel

felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására,

valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szervezıdés.

20. Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve

fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a

lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

21. Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben

meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.

22. Súlyos káresemény elhárítási terv: küszöbérték alatti üzem üzemeltetıi okmánya, amely tartalmazza az üzem

veszélyeztetı hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızését, elhárítását és

hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit.

23. Üzemeltetı: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely

veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet

mőködtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerzıdés alapján döntı befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal

foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem mőködésére.

24. Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi

egészségre vagy a környezetre.

25. Veszélyelhárítási terv: katasztrófaveszély, valamint katasztrófa idıszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat

tartalmazó, központi, területi (fıvárosi), települési (a fıvárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer.

26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelı anyag,

keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve

azokat az anyagokat is, amelyekrıl feltételezhetı, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévı

technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülı területrész, ahol egy vagy több berendezésben

(technológiai rendszerben) veszélyes anyagok elıállítása, felhasználása, szállítása vagy

tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csıvezetéket, gépi berendezést, eszközt,

iparvágányt, kikötıt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötıgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt,

amely a létesítmény mőködéséhez szükséges.

28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltetı irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok

vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérı mennyiségben (tekintet

nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezıgazdasági vagy egyéb besorolására).

29. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékő veszélyes anyag kibocsátásával, tőzzel vagy robbanással

járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem

mőködése során befolyásolhatatlan folyamatkéntmegy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy

lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.

30. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti

üzemben a rendeltetésszerő mőködés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkezı olyan nem várt

esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár:

a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tőz,

b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

c) mérgezı, rákkeltı tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

d) oxidáló, tőz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kikerülése legalább 1 m3

mennyiségben,

e) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.

31. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezıgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett

tevékenység, amely ellenırizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve

károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

32. Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek

csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés

kockázatához igazodó terület.

33. Védendı adat: az üzemeltetı által meghatározott üzleti titok és az üzem külsı támadás elleni

biztonságára vonatkozó lényeges adat.

3. A törvény hatálya

4. § (1) E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén katasztrófa megelızése érdekében, Magyarország területén

végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófa

károsító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek elleni védekezést is).

(2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén mőködı veszélyes anyagokkal foglalkozó

üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási

szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.

(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:

a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával

összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre,

b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozóüzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására,

c) ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy

fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását,

tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérı mennyiségő veszélyes anyag jelen van,

d) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermelésébıl származó hulladékok, meddık

feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítı- és ülepítımedencét is), ahol a külön jogszabályban

meghatározott küszöbértéket elérı mennyiségő veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben,

ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt,

e) a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó

létesítményekre.

(4) Ez a törvény nem érinti a Magyar Honvédség vezetési-irányítási rendszerére, valamint a katonai függelmi

viszonyokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

II. FEJEZET

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSA

4. A Kormány feladatai

5. § A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében:

a) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a katasztrófavédelemmel

kapcsolatos feladatait,

b) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelızés

területén történı együttmőködésre irányuló nemzetközi egyezményeket,

c) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggı oktatási, képzési, tudományos kutatási és mőszaki fejlesztési

tevékenységet,

d) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert,

e) kihirdetésre elıkészíti a veszélyhelyzet idején bevezetésre kerülı rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat

a végrehajtásért felelıs személyeknek és szervezeteknek,

f) az éves költségvetésben tervezi a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható elıirányzat mértékét,

g) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a katasztrófavédelem mőködésének és fejlesztésének pénzügyi

feltételeirıl,

h) meghatározza a nemzeti kockázatelemzési, -értékelési és feltérképezési követelményeket,

i) a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszternek a honvédelemért felelıs miniszter véleményének kikérését követıen

kialakított javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát,

j) közvetlenül vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok

katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását.

6. § (1) A Kormány megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását, a tervezés

kormányszintő feladatainak végrehajtását, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülés,

a megelızés, a végrehajtás és a helyreállítás feladatainak tárcák közötti koordinációját.

(2) A katasztrófavédelem irányítása a szakirányítást végzı kormányzati szervek közremőködésével valósul meg.

(3) A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során dönt

a) a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételérıl,

b) a külföldi állam részére történı segítségnyújtásról.

5. Kormányzati koordináció

7. § A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggı döntéseinek elıkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok

ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs

szerv) mőködtet.

6. A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter feladatai

8. § (1) A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter felelıs az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi

szerv mőködtetéséért.

(2) A katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter

a) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

vezetıjét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıjének javaslatára kinevezi, illetve felmenti a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıjének helyettesét vagy helyetteseit,

c) elrendeli a Kormány egyidejő tájékoztatása mellett a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását,

d) dönt az Országgyőlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra hatáskörébe utalt elıirányzat

felhasználásáról,

e) háromévente jelentést készít az Országgyőlésnek és a Kormánynak a fıbb természeti csapásokra és az ember okozta

katasztrófákra kiterjedı kockázatelemzésekrıl, a katasztrófák elleni védekezésre történı felkészülés helyzetérıl, illetve a

védekezésrıl,

f) gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés (a továbbiakban: NATO CEP) katasztrófavédelmi feladatainak

hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, melynek érdekében biztosítja a képviseletet a NATO Polgári

Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságban (a továbbiakban: NATO CEPC), ellátja a NATO CEPC katasztrófavédelmi

szerveivel való kapcsolattartást,

g) gondoskodik az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, ennek keretében biztosítja

a kapcsolattartást és a képviseletet az EU intézményeiben,

h) a külpolitikáért felelıs miniszterrel együttmőködve részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban,

i) felelıs a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén,

j) jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet.

7. A központi államigazgatási szerv vezetıjének feladatai

9. § A központi államigazgatási szerv vezetıje felelıs az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével

kapcsolatos tervezı, szervezı, irányító tevékenységéért. Ennek keretében:

a) megállapítja az ágazati tevékenységgel összefüggı adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési

kötelezettségeket, és végzi az érvényesítésükhöz szükséges szabályozási és jogalkalmazói feladatokat,

b) irányítja a megelızı védelmi feladatok ágazati végrehajtását,

c) az állami költségvetési tervezés rendszerében az államháztartásért felelıs miniszter egyetértésével

meghatározza az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek mőködéséhez szükséges pénzügyi feltételeket,

d) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelıs miniszterrel egyeztetve

végrehajtja a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai, valamint ágazati mérı- és ellenırzı rendszerek

egységes irányítási rendszerbe illeszkedı kialakítását és mőködtetését,

e) kijelöli az ágazat katasztrófavédelemben részt vevı szerveit és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az

önkéntesen jelentkezı civil szervezetek közül az állandó együttmőködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb

tevékenységre is képes szervezeteket, meghatározza a katasztrófavédelemmel

kapcsolatos feladataikat, jogszabály alapján intézkedik felkészítésükre és a mőködési feltételeik megteremtésére.

8. A megyei, fıvárosi és helyi védelmi bizottság feladatai

10. § A megyei, a fıvárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a katasztrófák elleni

védekezésben közremőködı szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést.

11. § (1) A megyei, fıvárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi

bizottságok, a fıpolgármester, a megyei közgyőlési elnök, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait.

(2) A megyei, fıvárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében:

a) összehangolja a katasztrófavédelemben érintett szervek jogszabályokban és szakmai irányelvekben

meghatározott felkészülési feladatait,

b) irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét,

c) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervezı tevékenységet,

d) szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást,

e) gondoskodik más megyékkel és a fıvárossal történı együttmőködés, kölcsönös segélynyújtás feltételeinek

biztosításáról,

f) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a

társadalmi szervezetek területi szintő együttmőködését,

g) szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztásának és tájékoztatásának elıkészítését és

végrehajtását,

h) felelıs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért,

i) felelıs a védekezéshez szükséges vezetési rendszer fenntartásáért, mőködıképességének biztosításáért.

9. A megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnökének feladatai

12. § (1) A felkészülés és a megelızés idıszakában a megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének

megfelelıen:

a) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek

felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg,

b) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban,

c) irányítja a megyei, fıvárosi védelmi bizottság által szervezett, a katasztrófák elleni védekezésben érintett

szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenırzi a felkészülés hatékonyságát,

d) felelıs a riasztás, tájékoztatás elıkészítéséért és végrehajtásáért, gondoskodik a lakosság és a gazdálkodó

szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök mőködtetésérıl,

e) a megyei, fıvárosi védelmi bizottság ülésének napirendjére tőzi a védekezésben részt vevı szervek

felkészültségérıl szóló beszámolót,

f) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

g) kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fıvárossal kötött

megállapodások alapján,

h) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó

– a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan,

i) a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévı

települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait,

j) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttmőködését,

k) felelıs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért,

valamint a megyei (fıvárosi) veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

l) felelıs a vezetési rendszer fenntartásáért, mőködıképességének biztosításáért.

(2) A megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közremőködésével a védekezés irányítása terén:

a) szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását,

b) irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét,

c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése

szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetıségét meghaladja, errıl

haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet,

d) halasztást nem tőrı esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi

javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekrıl az állampolgárok kimenekítését, és

errıl a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján haladéktalanul értesíti a Kormányt,

e) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderrıl jelentést tesz a 46. §

(1) bekezdésében meghatározott miniszteri biztosnak és tájékoztatja a kormányzati koordinációs szervet,

f) elrendeli a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tőrı

esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, errıl egyidejőleg

tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıjét,

g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá

a helyi védekezés megszervezését.

13. § Ha a területi, illetve a helyi szintő védekezésben egyidejőleg több szerv együttmőködése szükséges, a védekezés

közvetlen irányításáért felelıs vezetıt illetékességi területén a megyei, fıvárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a

polgármester, több megye területét illetıen a Kormány vagy bizottsága jelöli; a kijelölésig az események következményeinek

felszámolásában elsıdlegesen érintett szerv vezetıje végzi a védekezés irányítását.

10. A helyi védelmi bizottság elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatai

14. § (1) A helyi védelmi bizottság elnöke:

a) mőködési területén irányítja a védekezésben részt vevı szervek, szervezetek tevékenységét,

b) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevı szervezetek vezetıit a hatáskörükbe tartozó

intézkedések megtételére,

c) intézkedik a védekezéshez igénybe vehetı állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.

(2) A helyi védelmi bizottság elnökének az (1) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a

fıpolgármesterre és a megyei közgyőlés elnökére.

11. A polgármester feladatai

15. § (1) A polgármester (a fıvárosban a fıpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a

védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve egyetértésével –

közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési elıirányzat terhére, a külön jogszabályban

meghatározottak szerint.

(2) A polgármester a felkészülés keretében:

a) felelıs a települési (a fıvárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetıségek

figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,

b) irányítja a védekezésre való felkészítést,

c) gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsıfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal

más szerv hatáskörébe,

d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári

védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,

e) felelıs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért,

f) gondoskodik az illetékességi területen élı vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekrıl szóló,

a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról,

g) a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és

munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását,

h) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévı, rendelkezésre bocsátott technikai

berendezések mőködtetését,

i) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett

felkészítéseken,

j) kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggı feladataiban közremőködı közbiztonsági referenst.

(3) A fıpolgármester és a megyei közgyőlés elnöke szervezi és irányítja a fıvárosi és a megyei önkormányzat

közfeladataihoz kapcsolódó katasztrófavédelmi tevékenységet.

16. § A polgármester a településen a védekezés során:

a) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai

iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet,

b) halasztást nem tőrı esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges

intézkedéseket, és errıl haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv

területi szerve vezetıjét és a megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnökét,

c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári

védelmi szolgálatra kötelezi,

d) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését,

e) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történı

ellátását,

f) a megyei, fıvárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tőrı esetben annak utólagos

tájékoztatásával – elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását,

g) együttmőködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel

a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.

12. A gazdálkodó szervezet vezetıjének feladatai

17. § A hatósági határozat alapján kijelölt gazdálkodó szervezet vezetıje felelıs a szervezet védekezési feladatainak

ellátásáért. Ennek keretében

a) hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári

védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, és beosztásuk esetén

gondoskodik a felkészítésükrıl, valamint a szervezet mőködtetésérıl,

b) szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését,

c) gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak (különösen élelmiszer-, víz-, gyógyszer-,

takarmánykészletek, állatállomány) mőszaki-technikai, valamint radiológiai, biológiai és vegyi megelızı

védelmérıl,

d) mőködési területén kívül közremőködik a károk csökkentésében, valamint a mentéshez szükséges

halaszthatatlan munkák végzésében,

e) gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védılétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni

védıeszközök biztosításáról,

f) a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes helyi

szervének elızetes egyetértésével jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét.

13. A katasztrófák elleni védekezésben közremőködı önkéntes szervezetek feladatai

18. § (1) Az önként jelentkezı társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggı feladatok

ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.

(2) Amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, az önkéntes

mentıszervezetek védekezésbe történı bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıje

rendeli el.

(3) Az önkéntes mentıszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a

katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban.

(4) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelıs személy irányításával látják el a

számukra meghatározott feladatot.

(5) A felkészülés idıszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele

terhére pályázat útján támogatás nyújtható.

14. Egyéb rendelkezések

19. § (1) A megyei és a fıvárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a katasztrófavédelmi feladatoknak e törvényben

meghatározott irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el.

(2) A fıpolgármester és a megyei közgyőlés elnöke, a polgármester a katasztrófavédelmi feladatait a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv közremőködésével látja el.

(3) A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a kormánytisztviselı, a köztisztviselı és a közalkalmazott

túlmunkára kötelezhetı.

(4) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítı vagy a katasztrófák elleni védekezésben e törvény alapján közremőködı

részére a katasztrófavédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a

társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggı balesetnek

minısül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítı személyt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menet

közben éri.

15. Általános jelzési kötelezettség

20. § Aki a katasztrófát vagy a katasztrófa veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt

a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve az önkormányzati tőzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

21. § (1) A lakossági riasztórendszer elemeinek, végpontjainak idegen építményen történı elhelyezésénél törekedni kell

elsıdlegesen az állami, önkormányzati építményeken történı elhelyezésre. Amennyiben a magántulajdonú építménnyel

szemben az állami, önkormányzati területen történı elhelyezés aránytalanul nagy költségráfordítást, illetve technológiai

változást jelent, a lakossági riasztórendszer magántulajdonú építményeken kerül elhelyezésre.

(2) A lakossági riasztórendszer végpontjainak telepítése és üzemeltetése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv

központi szerve, illetve területi szervei javára ingatlanon közérdekbıl szolgalmi jog alapítható. A szolgalom

alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékérıl az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelıjével,

használójával) ajánlat megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelni. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását

és az annak fejében járó kártalanítást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vagy a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv területi szerve kérelmére a Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szerve állapítja

meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a

hatósági határozaton alapuló jog közérdekő szolgalomnak minısül.

(3) A szolgalom jogosultja a szolgalmi jog alapján az idegen ingatlanon építményt építhet, távközlési és energetikai

vezetékeket, mérı, vezérlı és egyéb speciális berendezéseket helyezhet el. A szolgalom alapján a központi, illetve a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv területi szervei jogosultak a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan

igénybevételére, különösen ellenırzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bıvítés, az üzemelés, a biztonság

fenntartása, az üzemzavar megelızése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

(4) Az idegen ingatlanon elhelyezett lakossági riasztórendszer végpontjaival kapcsolatos üzemeltetési költség a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv központi szervét, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveit terheli.

(5) Az illetékes áramszolgáltatók a katasztrófák elleni védekezés támogatása érdekében külön díjazás nélkül biztosítják a

lakossági riasztórendszer végpontjainak energiavételezését. A lakossági riasztórendszer végpontjait – a mindenkori érvényes

szabványok és elıírások betartása mellett – az áramszolgáltatói méretlen hálózatra kötelesek kötni.

(6) Az áramszolgáltató külön kérésére évente egy alkalommal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a

hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az áramszolgáltató illetékességi területén telepített lakossági

riasztórendszer végpontjainak listáját megküldi.

III. FEJEZET

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELİS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ,

A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZİ SZERVEK ÉS FELADATAIK

16. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek

22. § (1) A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevı hivatásos katasztrófavédelmi szerv:

a) az országos illetékességgel mőködı központi szerv,

b) a megyei, fıvárosi illetékességgel mőködı területi szervek,

c) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tőzoltóságok.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos

állományúak, kormánytisztviselık, köztisztviselık és közalkalmazottak.

17. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

23. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos

katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei mőködését és szakmai tevékenységét.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi

államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott

irányítási jogosítványokon túl:

a) javaslatot tesz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje helyettesének vagy helyetteseinek

kinevezésére és felmentésére,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve állományába tartozó

személyek felett.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával

kapcsolatos jogkörében:

a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek mőködési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni

védekezéssel összefüggı jóváhagyott fejlesztéseket,

b) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter részére a katasztrófavédelem mőködését,

a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintı jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó

eszközöknek megalkotására,

c) kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggı tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és

követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervezı, szervezı feladatokat, irányítja az alárendelt

szerveknek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét,

d) a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter irányításával közremőködik a katasztrófák várható

következményeinek megelızésére és elhárítására vonatkozó tervezésben,

e) felelıs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi

veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

f) meghatározza a tőzvédelmi és mőszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai

követelményeit, irányítja és ellenırzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét,

g) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint

a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggı tervezési és szervezési feladatokat,

h) biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek mőködéséhez szükséges szakértıket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési

feladataiban,

i) együttmőködik az országos illetékességgel eljáró szervek ágazati katasztrófaelhárítási szervezeteivel,

j) feladatai ellátásához az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbıl, a polgárok

személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szervtıl adatot, a földmérési és térképészeti

állami alapadatok kezelésére jogosult szervtıl földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket kér,

k) gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való

felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggı katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb

ellátása érdekében.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje a nemzetközi együttmőködéssel kapcsolatos

jogkörében:

a) közremőködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerzıdések szakmai elıkészítésében, részt vesz a

nemzetközi együttmőködésben, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart fenn a nemzetközi

katasztrófavédelmi szervezetekkel,

b) jelöli a NATO CEPC munkájában az állandó képviseletet ellátó összekötı személyét,

c) jelöli a NATO CEPC alá tartozó polgári védelmi bizottság (CPG) munkájában a nemzeti szakmai képviseletet ellátó

személyt,

d) biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi gyorsriasztó és információs

rendszereivel való kapcsolattartást, elıkészíti, koordinálja és biztosítja a nemzetközi szervezetekben és azok szakmai

testületeiben való érdekképviseletet,

e) ellátja az EU Lisszaboni Szerzıdésbıl eredı polgári védelmi tevékenységek koordinálásával kapcsolatos

feladatokat, és szoros kapcsolatot tart fenn a külpolitikáért felelıs miniszterrel a humanitárius segítségnyújtással

való összhang megteremtése érdekében,

f) biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és az azokon való

részvételt,

g) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását,

h) biztosítja a regionális és határ menti együttmőködéssel összefüggı feladatok folyamatos végrehajtását,

i) részt vesz a katasztrófák megelızésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttmőködésben,

j) szükség esetén – a külpolitikáért felelıs miniszterrel együttmőködve – biztosítja a nemzetközi

segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire

történı kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok

továbbítását, és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe

bevonja a különbözı karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív

szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre elızetesen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv

központi szervével megállapodást kötöttek,

k) szükség esetén – a külpolitikáért felelıs miniszterrel együttmőködve – biztosítja a nemzetközi segítség fogadását, elısegíti

kapacitásai függvényében a nemzetközi segítségnek a veszélyhelyzet vagy a katasztrófa károsító hatása által érintett területre

való eljuttatását, és szétosztását,

l) végzi az Európai Unió kötelezı jogi aktusából vagy nemzetközi szerzıdésbıl eredı katasztrófavédelmi

feladatokat.

18. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei

24. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, amely

jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat,

irányítja a hivatásos tőzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellátja az önkormányzati tőzoltóságok felügyeletét, ellenırzi a

létesítményi tőzoltóságok és az önkéntes tőzoltó egyesületek tevékenységét.

IV. FEJEZET

VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

25. § (1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a

hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság) katasztrófavédelmi engedélye

alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhetı. Az építési

engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemhez az

üzemeltetınek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés két példányát.

(2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendı adatot tartalmaz, az üzemeltetı egyidejőleg a

nyilvánosságra hozható, védendı adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság

részére benyújtani.

(3) A hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell

fizetni.

(4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet

adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenırzést tarthat.

(5) A IV. fejezet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem

semmisíthetı meg.

26. § (1) Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a

jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történı beérkezésétıl számított negyvenöt napon belül

a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetıt.

(2) Ha az üzemeltetı nem vagy nem megfelelı módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó

biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy

biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes

tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

27. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentıs változtatását, megszüntetését, illetve azok

veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabály szerinti településrendezési

tervben. A településrendezési terv módosításának költségeit az üzemeltetı viseli. A veszélyességi övezeten belüli

fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények

figyelembevételével külön jogszabály határozza meg.

(2) Az üzemeltetı a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem bezárását.

(3) Az üzemeltetı köteles külön jogszabály szerinti eljárásban bejelenteni a hatóságnak

a) a veszélyes tevékenység ismételt folytatását,

b) a mőködı veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték

alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy a védekezés belsı (létesítményi) rendszerének

a biztonságra hátrányosan kiható jelentıs változtatását,

c) az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségének jelentıs növekedését, illetve a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai

tulajdonságának jelentıs változását.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási

terv módosítása szükséges, akkor annak hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhetı

meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.

28. § (1) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban

meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felsı küszöbértéket, az üzemeltetı biztonsági elemzést készít és a

hatósághoz elfogadásra benyújtja.

(2) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy

meghaladja a jogszabályban meghatározott felsı küszöbértéket, az üzemeltetı a külön jogszabályban

meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja.

(3) A biztonsági elemzés és jelentés veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızésre és

elhárítására vonatkozó elıírásait úgy kell kialakítani, hogy képes legyen biztosítani az egészség és a környezet magas fokú

védelmét. Ennek érdekében tartalmaznia kell a védekezéshez szükséges erıkre és eszközökre, a szervezési és vezetési

rendszerre vonatkozó elgondolást is.

(4) A biztonsági elemzést és jelentést, mőködı veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén a külön jogszabályban

meghatározott esetekben, de legalább ötévenként az üzemeltetı felülvizsgálja, és szükség szerint

módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést vagy jelentést a hatóság részére

megküldi. A hatóság a megküldött biztonsági elemzés vagy jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve

annak feltételeirıl.

29. § A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg

a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. A hatóság a dominóhatásban érintett

üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetmegelızési

célkitőzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belsı védelmi terveinek

összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A

hatóság az intézkedéseirıl tájékoztatja a külsı védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.

30. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések

polgármestereit, a veszélyeztetett fıvárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések

polgármesterei), valamint a fıvárosban a fıpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével vagy a már

mőködı veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentıs változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.

(2) A biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének

biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen bárki

betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendı adatot is tartalmaz, akkor az

üzemeltetı által készített, a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek a védendı adatot nem tartalmazó

változata bocsátható nyilvános megtekintésre.

31. § (1) A védendı adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltetı vagy írásban

meghatalmazott képviselıje, a hatóság (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján

arra jogosultak tekinthetnek be.

(2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésrıl, illetve biztonsági elemzésrıl a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a

veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a

külsı védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.

32. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági

elemzésében bemutatott veszélyeztetı hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külsı védelmi

tervet kell készíteni.

(2) A külsı védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések

polgármestereinek közremőködésével készíti el. A külsı védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének

határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külsı védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit

a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.

(3) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek

megelızésére és elhárítására, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálására

vonatkozó mőszaki, szervezési és vezetési információk győjtését, értékelését és készíti a nemzeti jelentéseket.

(4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja az ágazati hatósági feladatokat ellátó

szervezetek (a IV. fejezet alkalmazásában: társhatóságok) hatósági ellenırzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére

hatósági ellenırzés foganatosítására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes ellenırzéseket szervez.

(5) A társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek tekintetében külön jogszabályban rögzített feladat és

hatáskörük szerint önálló engedélyezési, felügyeleti és ellenırzési tevékenységet végeznek, melyek eredményérıl a hatóságot

tájékoztatják.

(6) A hatóság győjti az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos

közigazgatási hatósági eljárási dokumentumait, továbbá a hatósági engedélyeket – törvény alapján –

nyilvánosságra hozza.

(7) A hatóság a (6) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokhoz az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok részére

hozzáférést biztosít.

(8) A társhatóságok az e §-ban meghatározott körben kötelesek a hatósággal együttmőködni.

33. § (1) A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetıvel és a hatósággal

együttmőködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az

új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére, vagy a már mőködı veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

tevékenységének jelentıs változtatására vonatkozó engedély kiadása elıtt.

(2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének

határán belül történı fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson.

34. § (1) A hatóság a 25. § (1) bekezdés szerinti határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, a veszélyes

anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a fıvárosban a

fıpolgármesterrel közli.

(2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követıen a veszélyes tevékenységet

végzıkrıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekrıl tájékoztatja a veszélyes anyaggal foglalkozó

üzem telephelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendır-fıkapitányságot, az egészségügyi államigazgatási szervet, a

környezetvédelmi hatóságot, valamint az állami mentıszolgálatot.

35. § (1) A hatóság az üzemeltetıt megfelelı határidı megjelölésével kötelezheti a IV. fejezetben és a végrehajtási

rendeletekben meghatározott üzemeltetıi kötelezettségek teljesítésére, vagy ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely

okból hiányzik, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelızéséhez és elhárításához szükséges intézkedések

megtételére. A hatóság az elıírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának

felfüggesztését rendelheti el.

(2) Ha az üzemeltetı a biztonságos mőködéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés

feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor a hatóság a 25. § (1) bekezdésében meghatározott engedély

visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az üzemeltetı a veszélyes tevékenységet hatósági engedély

nélkül kezdi el, akkor a hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévı

veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték alá csökkentésével korlátozza.

(3) A hatóság elrendelheti az üzemeltetı költségére és veszélyére:

a) a rendırség közremőködésével – külön jogszabály szerint – a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben

foglalkoztatott vagy annak területén lévı személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére

történı belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,

veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történı

hitelesítését,

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági ırzését,

c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes

anyagok, eszközök

ca) elszállítását,

cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,

cc) veszélyeztetı jellegük megszüntetését.

(4) Amennyiben az üzemeltetı a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral összefüggésben a

megelızı, elhárító, helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek

kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.

(5) A hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult:

a) katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén,

b) a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt

elıírások elmulasztása esetén,

c) a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelızı, elhárító és

helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén.

(6) A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb összege hárommillió

forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a

környezetre való veszélyességével arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlıdéséhez kell meghatározni.

(7) A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén

ismételten is kiszabható.

(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetıjogi, illetve a polgári jogi felelısség, valamint az elmulasztott

kötelezettség teljesítése alól. A jogerısen kiszabott és benemfizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül.

(9) A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

36. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági

határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági

ellenırzést tart.

37. § Az üzemeltetı köteles:

a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelı olyan belsı védelmi tervek

kidolgozásáról és azok hatóságnak történı megküldésérıl, amelyek tartalmazzák azoknak az erıknek és

eszközöknek, valamint annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme

magas színvonalon biztosított,

b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek

megelızésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és a helyreállításra,

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére

megküldeni,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követı lehetı legrövidebb idın belül tájékoztatást adni

a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú

következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelızése

érdekében tett intézkedéseirıl.

38. § Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy annak védelmét ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal

kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelı változtatás történik, az üzemeltetınek a belsı védelmi tervet soron kívül

pontosítania kell. Az üzemeltetı a belsı védelmi tervet az utolsó módosítástól számított legfeljebb három éven belül

felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenırzi. A tervek

pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzıkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett

jegyzıkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak.

39. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes

anyagokkal foglalkozó üzemen belüli feladatokat az üzemeltetınek a belsı védelmi tervben, míg az érintett állami és

önkormányzati szervek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli feladatait a külsı védelmi tervben kell meghatározni.

40. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetıje a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban

meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti.

(2) A hatóság a küszöbérték alatti üzem üzemeltetıje által küldött bejelentést megvizsgálja. A vizsgálatok alapján, ha az

üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés azt indokolja,

a hatóság az üzemeltetıt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezi.

(3) Az üzemeltetı által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és dönt a katasztrófavédelmi

engedély kiadásáról. Ha a benyújtott súlyos káresemény elhárítási terv nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott

követelményeknek, annak a hatósághoz történı beérkezésétıl számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja

fel az üzemeltetıt.

(4) Ha az üzemeltetı nem vagy nem megfelelı módon tesz eleget a súlyos káresemény elhárítási tervvel kapcsolatos

hiánypótlási felhívásnak vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja,

annak teljesítéséig a hatóság a 35. §-ban meghatározott szankciókat alkalmazhatja.

(5) A hatóság döntése alapján a küszöbérték alatti üzem veszélyeztetı hatásainak figyelembevétele érdekében

a 32. § (2) bekezdése szerinti külsı védelmi tervet kell készíteni.

(6) A hatóság a küszöbérték alatti üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızése, valamint a

jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében külön jogszabályban meghatározott

gyakorisággal hatósági ellenırzést tart.

41. § A küszöbérték alatti üzem üzemeltetıje – amennyiben a hatóság azt részére elıírja – köteles

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelızését és elhárítását, az egészség és a környezet

magas fokú védelmét biztosító súlyos káresemény-elhárítási tervet a hatóság részére jóváhagyásra benyújtani,

b) a súlyos káresemény-elhárítási terv részeként súlyos balesetek megelızését és elhárítását biztosító irányítási

rendszert mőködtetni,

c) a súlyos káresemény-elhárítási tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítani,

d) a súlyos káresemény-elhárítási tervet a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább

háromévenként felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani,

e) a súlyos káresemény-elhárítási terv végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon

gyakorlattal ellenırizni,

f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére

megküldeni.

42. § Az üzemeltetı köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá

a megyei védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeirıl,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplı veszélyes anyagokról,

c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,

d) a megtett intézkedésekrıl.

V. FEJEZET

A KATASZTRÓFAVESZÉLY ÉS A VESZÉLYHELYZET

19. A katasztrófaveszély

43. § (1) A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

vezetıje a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében – a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter által

elızetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz

szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvetı ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa

következményeinek lehetı legkisebbre csökkentése érdekében.

(2) A honvédségi erık igénybevétele a szükséges létszámnak megfelelıen a Honvéd Vezérkar fınöke, a honvédelemért

felelıs miniszter, illetve a Kormány döntése alapján történik.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje a megtett intézkedésekrıl haladéktalanul

tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelıs minisztert.

20. A veszélyhelyzet

44. § A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következı

események válthatnak ki:

a) elemi csapások, természeti eredető veszélyek, különösen:

aa) árvízvédekezés során, ha az elırejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást

megközelíti és további jelentıs áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy

töltésszakadás veszélye fenyeget,

ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fı közlekedési utakat, vasutakat

veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékő, hogy a kár megelızése, az újabb elöntések

elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetıségeit,

ac) több napon keresztül tartó kiterjedı, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,

ad) más szélsıséges idıjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvetı ellátását

veszélyeztetı helyzet következik be,

ae) földtani veszélyforrások.

b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredető veszélyek, különösen:

ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történı tevékenység során a szabadba kerülı anyag az emberi

életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,

bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezıtlenül

befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elı.

c) egyéb eredető veszélyek, különösen:

ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,

cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerő szennyezése,

cc) bármely okból létrejövı olyan mértékő légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott

riasztási küszöbértéket meghaladja,

cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékő mőködési zavara, melynek következtében a lakosság alapvetı

ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintıen akadályozott.

21. A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén

45. § (1) Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47. §–

48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a 49. §–51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek

végrehajtására adhat felhatalmazást.

(2) A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása érdekében a 47. § (1), (3) és

(4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések

vezethetık be. A következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos

irányítási szabályok nem érvényesülnek.

(3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – veszélyhelyzetben is a jogalkotásról

szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Halasztást nem tőrı esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) mősorszórók útján is

kihirdethetık (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott idıpontjától hatályba léptethetık. Az így

kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni.

(5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követı napon megjelenı országos és helyi

napilapokban meg kell jelentetni.

22. A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok

46. § (1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a

katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei,

fıvárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.

(3) Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétıl –

a polgármestertıl a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetıje által kijelölt személy veszi át.

(4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselı-testületének, a fıvárosi, megyei közgyőlésnek feladat- és

hatáskörét a polgármester, illetve a fıpolgármester, a megyei közgyőlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat

állást önkormányzati intézmény átszervezésérıl, megszüntetésérıl, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha a szolgáltatás a

települést is érinti.

(5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentıszervezetek védekezésbe történı bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv

központi szerve vezetıje rendeli el.

23. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethetı rendkívüli szabályok

47. § (1) Veszélyhelyzetben rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérı rendelkezések állapíthatók meg.

(2) Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyzı hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is

megállapíthat.

(3) Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérı

rendelkezések bevezetésére van mód

a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körét,

b) a hatáskör és illetékesség megállapítását,

c) az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjét,

d) a belföldi jogsegély szabályát,

e) az ügyintézési és egyéb határidıt,

f) a képviselet rendjét,

g) az elıvezetés szabályát,

h) az eljárás felfüggesztését,

i) a jogorvoslat rendjét,

j) a végrehajtás szabályait

érintıen.

(4) Rendelettel elıírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni

védekezésért felelıs miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerzıdéskötési

kötelezettséget írhat elı. A szerzıdéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet

határozza meg.

48. § (1) A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelızése céljából gazdálkodó szervezet

mőködése rendeletben – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a Magyar Állam felügyelete alá vonható.

(2) A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelıs miniszter vagy kormánybiztos jár el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy

a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,

b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegő kötelezettségvállalásait,

c) a rendkívüli intézkedés bevezetését elıidézı helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek

enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfıbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó

ügyekben.

(4) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfıbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseirıl

haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezetı tisztségviselıit és felügyelıbizottsága tagjait. A (3)

bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfıbb döntéshozó

szervének a hatásköreit.

(5) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyezı kártalanítással

tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az idıtartamra,

amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.

24. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések

49. § (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi jármővek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy

meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen

megtiltható. A légijármővek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésrıl szóló törvény és a magyar

légtér igénybevételérıl szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.

(2) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és

idıtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell

hozni.

(3) Veszélyhelyzetben elrendelhetı, hogy közterületen rendezvény, nyilvános győlés megtartását a rendırség a védelmi

érdekek sérelme esetén megtiltsa.

(4) Veszélyhelyzetben elrendelhetı, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges idıtartamra el kell

hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhetı a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról

a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közremőködésével gondoskodik.

(5) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés

foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el.

(6) Veszélyhelyzetben elrendelhetı:

a) az ország meghatározott területére történı belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,

b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,

c) hogy az ország meghatározott területérıl történı kilépés csak a mentesítést követıen engedélyezhetı.

(7) Veszélyhelyzetben elrendelhetı a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint

az állomások, kikötık, repülıterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.

50. § (1) A veszélyeztetett területekrıl a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba

helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés).

(2) A vagyontárgyak elszállítását:

a) katasztrófavédelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter,

b) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a fıvárosi, megyei védelmi bizottság

elnökének jogköreit gyakorló személy rendelheti el.

(3) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (2) bekezdésben megjelölt elrendelı

határozza meg.

51. § (1) Veszélyhelyzetben elrendelhetı az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása.

(2) Veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhetı a mentésre alkalmas bármely jármő, mőszaki eszköz és

földmunkagép igénybevétele.

(3) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben – kártalanítás mellett – elrendelhetı az ingatlan igénybevétele,

illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelızése

érdekében feltétlenül szükséges.

VI. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MŐKÖDÉSE, A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁS

25. A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai

52. § Polgári védelmi feladat:

a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,

b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a mőködéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,

c) a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás,

d) az egyéni védıeszközökkel történı ellátás,

e) védelmi célú építmények fenntartása,

f) a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása,

g) gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és

gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelmérıl,

h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsısegélynyújtás, a mentesítés és a fertıtlenítés, és az ezekkel összefüggı ideiglenes

helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,

i) a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése,

j) a veszélyelhárítási tervezés, szervezés,

k) közremőködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön

jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá

a tőzoltásban, és a nemzetközi szerzıdésekbıl adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak

ellátásában.

26. A polgári védelmi kötelezettség

53. § (1) A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak

védelme érdekében.

(2) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben elsı fokon a polgármester jár el.

54. § (1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy,

b) a terhes nı, terhességének megállapításától kezdve,

c) a gyermekét saját háztartásában nevelı anya, a gyermek 6 éves koráig,

d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelı szülı, a gyermek 14 éves koráig,

e) a szülı, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza,

f) aki a vele közös háztartásban élı, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül

látja el,

g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség

teljesítésére alkalmatlan.

(2) A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:

a) az országgyőlési képviselı,

b) az európai parlamenti képviselı,

c) az állami vezetı, a vezetıi megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó

kormánytisztviselı, köztisztviselı és közalkalmazott,

d) a jegyzı,

e) a bíró, az ügyész, a közjegyzı, a bírósági végrehajtó,

f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,

g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselıje,

h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végzı orvos és szakképzett szakdolgozó,

i) az állami ment