Tisztelt Látogató!

Amennyiben úgy érzi, hogy településünk biztonsága fontos az Ön számára, és egyesületünk folyamatos működéséhez hozzá kíván járulni, kérjük támogasson bennünket!

Adójának 1%-val is támogathatja az Egyesületetünket! Adószámunk:
18502882-1-07
Köszönjük!

Községünkben térfigyelő rendszer működik

Tájékoztatók


lista Beaufort skála(szélerősség-skála)       letöltés

lista Célszerű magatartási formák földrengés után       letöltés

lista Hőségriasztás - az elrendelés fokozatai       letöltés

lista Időjárási veszélyjelzések - mit jelentenek a fokozatok?      letöltés

lista Mit tegyünk kitelepítés esetén?      letöltés

lista Teendők robbanóanyag vagy robbanóeszköz megtalálása esetén       letöltés

lista Tömegrendezvények veszélyei      letöltés

lista UV Riasztási fokozatok       letöltés

Beaufort skála

Beaufort

Sir Francis Beaufort

A Beaufort-szélerősség skálát a meteorológusok ma már nem igazán használják, ennek ellenére hasznos – főleg a vízi sportot űzők számára. 1805-ben Francis Beaufort, a brit flotta sorhajókapitánya dolgozta ki, és eredetileg nem a szél erősségét, hanem annak a vízre, talajra kifejtett hatását tartalmazta. A régebben 12 fokozatú skálát 1955-ben 17 fokozatra egészítették ki.

0-1. fokozat: Teljes szélcsend.
A füst egyenesen száll fel, a vízfelület tükörsima.

1-2. fokozat: 1-11 km/óra.
Alig érezhető szellő A füst gyengén ingadozik. A vízen apró fodrok láthatók.

3-4. fokozat: 12-28 km/óra.
Könnyü szellő, mérsékelt szél. A faleveleket mozgatja. Barázdált vízfelület, határozott hullámvonalakkal, esetleg hosszú, alacsony hullámok, fehér tarajjal.

5. fokozat: 29-38 km/óra.
Élénk szél. Mérsékelt hullámok kifejezetten elnyúlt formával; sok fehér tarajú hullám; permetfelhő is előfordulhat A szél a fák erősebb ágait is folyamatosan mozgatja.

6. fokozat: 39-49 km/óra.
Erős szél. a hullámhegyek taraja habosan átbukik, a fák nagyobb ágai állandóan erősen mozognak.

7. fokozat: 50-61 lm/óra.
Igen erős szél. A vékonyabb fatörzsek hajladoznak ,a hullámok tarajosak

8. fokozat: 62-74 km/óra.
Viharos szél. Törzsek hajladoznak, a szél a fákról ágakat tör le. nehéz gyalogolni. Hosszú hullámhegyek, sűrű, fodros hullámokkal. A habok a szélirányhoz igazodva csíkokba rendeződnek.

9. fokozat: 75-88 km/óra.
Vihar. Könnyebb tárgyakat elsodor, A vihar a gyengébb fákat kidönti, a vastagabb ágakat letöri. Kisebb épületek megrongálódnak, a tetőcserepek lesodródnak. Magas hullámhegyek, az egész vízfelület porzik, evezni széllel szemben már nem lehet.

10. fokozat: 89-102 km/óra.
Erős vihar. A vihar gyökerestül forgatja ki a fákat, az épületekben jelentős károk keletkeznek. A vízfelület fehéren porzik, hosszú átbukó tarajokkal, magas hullámokkal.

11. fokozat: 103-115 km/óra.
Heves vihar. rendkívül magas hullámok; a kisebb és közepes méretű hajók hosszan eltűnhetnek a hullámok mögött; a tenger felszínét hosszú fehér tajtékcsomók borítják; a hullámtarajok széleit mindenütt tajtékká fújja a vihar; a látási viszonyok leromlanak az egész vízfelület fehéren porzik, a szél épületeket, tetőket rombol, fasorokat ritkít, erdőket tarol le.

12-17.fokozat. A szél nagyobb, mint 116 km/óra.
Orkán: a levegőt tajték és permetfelhő tölti meg, a tenger felszíne egészen fehér a sodródó permettől; a látási viszonyok súlyosan leromlanak, az egész vízfelület fehéren porzik. A szél épületeket, tetőket rombol, súlyos pusztítást végez.


Célszerű magatartási formák földrengés után

Bár hazánkban szerencsére ritkán fordulnak elő olyan erejű földrengések, amik széles körben okoznának károkat, nem árt, ha tudjuk, mik azok a szabályok, amiket célszerű követni egy erősebb földmozgás után.

Leszakadt elektromos vezetékeket megközelíteni, megérinteni nem szabad! A földdel érintkező, áram alatt lévő magasfeszültségű vezetékek közelében a talaj is vezeti az elektromosságot, és súlyos áramütést okozhat.

Kerülni kell azokat a helyeket, ahol tűz keletkezett. Az ilyen épületekben további tűz,-vagy robbanásveszélyes tárgyak lehetnek (pl. gázpalackok), illetve olyan anyagok, melyek az égés során mérgező gázokat és gőzöket bocsáthatnak ki.

Veszélyes lehet a közművek sérüléseinek helye is, lehetőség szerint ezeket kerülni kell.

A mindkét oldalon beépített utcákon célszerű középen haladni, ezzel csökkenteni a lezuhanó tárgyaktól elszenvedhető balesetek kockázatát.

Célszerű kisebb csoportokban, de legalább kettesével közlekedni, hogy mód legyen szükség esetén egymás segítésére.

A földrengés sújtotta terület elhagyásának legbiztonságosabb módja a gyalogos közlekedés. Aki mégis saját járművel akar elindulni, számítson az utak sérülésére, romok akadályára, elhagyott járművekre és a zsúfoltságra.

Könnyebb sérüléseket bárki elláthat, aki ismeri az elsősegélynyújtás alapvető szabályait. Súlyosabb esetekben segítségnyújtása csak az vállalkozzon, akinek ehhez megfelelő felkészültsége van. A jó szándékú, de hozzá nem értő beavatkozással komoly károkat okozhatunk a sérült állapotában.

Amennyiben bárhol vegyi anyag áramlását észleljük, célszerű a környéket minél előbb elhagyni. Ilyen esetben lehetőleg a szélirányra merőlegesen távozzunk és védekezzünk az orr elé helyezett többrétegű ruhával a porok, gőzök, gázok belégzése ellen. Ne fussunk, a futás megtöbbszörözi a levegőszükségletünket, ezzel együtt nő a belélegzett anyag mennyisége is.

Földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor szabd, ha azt a hatóságok javasolják.

A sérült épületeket, közműveket használatba vételük előtt felül kell vizsgáltatni szakemberrel, és a balesetek elhárítása céljából a legszükségesebb javításokat el kell végezni.

FONTOS!

Igyekezzünk figyelni minden lehetséges módon a híradásokra! A katasztrófák bekövetkeztekor szakemberek sietnek segítségünkre. Ők megtalálják a megfelelő módját annak, hogy tájékoztassák a lakosságot a kialakult helyzetről, a követendő szabályokról. Minden esetben bízzunk meg a szakemberekben, és tartsuk be javaslataikat!


Hőségriasztás - az elrendelés fokozatai

A hőség-előrejelzésnek három fokozata van. Az első fokozatot akkor adja ki az országos tiszti főorvos, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius fokot.

A második fokozatú készültségi jelzést akkor rendelik el, ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri, vagy meghaladja a napi 25 fokot, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot.

A harmadik fokozatot, a riadójelzést akkor adják ki, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot.

A készültségi jelzés elrendelésekor az OTH tájékoztatja a társhatóságokat - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és az Országos Mentőszolgálatot.


Időjárási veszélyjelzések - mit jelentenek a fokozatok?

Gyakran hallhatjuk és olvashatjuk, hogy egy-egy időjárási esemény miatt hazánk bizonyos részeire narancs, vagy éppen piros riasztást adtak ki. Mit is jelent ez, mire ügyeljünk?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) veszélyjelző rendszerének célja, hogy kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően, hiteles információforrást biztosítsanak a lakosság és a média számára. Az adott időpontban aktuális információk a met.hu/hunalarm oldalon érhetők el.

Az OMSZ az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII.20.) Korm. rendeletnek megfelelően hivatalból adja adatait többek között a katasztrófavédelmi szervek részére, elősegítve ezzel megelőző munkájuk hatékonyságát.

A meteorológusok szél, zivatar, eső, ónos eső, havazás, hófúvás, köd, fagy, extrém hideg és extrém meleg előfordulásának valószínűsége esetén adnak ki riasztást.

Hogyan működik a veszélyjelző rendszer?

A veszélyjelzés két lépcsőben valósul meg.

* Első lépcsőben készül egy, az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő figyelmeztető előrejelzés, amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg.

* Második lépcsőben, amikor a veszélyjelző meteorológus (a mérések, megfigyelések, modellek előrejelzései alapján) meggyőződik arról, hogy az időjárási feltételek adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor a bekövetkezés előtt általában 0,5-3 órával sor kerül a veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó, térképes formában megjelenő riasztás kiadására. A veszélyes időjárási esemény típusától, illetve az időjárási helyzettől függ, hogy már közvetlenül a veszélyes időjárási esemény kialakulása előtt pár órával, vagy éppen csak a veszélyes időjárási esemény kialakulásának felismerésekor adható ki a riasztás. Általánosan elmondható, hogy a figyelmeztetett, riasztott terület nagysága változó, de rendszerint a legkisebb terület, amelyre a veszélyjelzés vonatkozik egy átlagos magyarországi megye felének felel meg.

Figyelmeztető előrejelzéseket egyrészt ugyanazon jelenségekre adnak tehát, amelyekre egyébként riasztást is adnak, másrészt itt jelzik a hőhullám, rendkívüli hideg, tartós, nagy mennyiségű eső, illetve talajmenti fagy előfordulásának lehetőségét, amennyiben az esemény legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan jellemző lesz. Ezekhez a figyelmeztetésekhez riasztás nem kapcsolódik!

A veszélyjelzés korlátai:

Egyes időjárási események nem ugyanolyan pontossággal és időelőnnyel jelezhetők előre. 100%-os pontosságú előrejelzés sohasem adható. Egy térségre kiadott figyelmeztetés, riasztás azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett, riasztott és az ahhoz közel eső területeken. A figyelmeztető előrejelzés és riasztás így nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján!

Az időjárás előrejelzés korlátaiból adódóan nem mindig lehetséges a megfelelő, időben történő riasztás, figyelmeztető előrejelzés kiadása. A legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel, a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása! Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában, vagy azután van lehetőség felismerni.

Egy bizonyos tér és időskála alatt, vagyis a nagyon kis területekre korlátozódó, illetve rövid ideig (néhány percig) tartó jelenségek jelzése nem célja a veszélyjelzési rendszernek. Ennek oka, hogy ezek a lokális, rövid életű jelenségek még a mai, korszerű meteorológiai mérőhálózatokkal sem detektálhatók megfelelően. Ilyen jelenség például a rendszerint nyári félévben, száraz időben előforduló néhány percig tartó tölcsérszerű forgószél (portölcsér, más szóval porördög), ide sorolhatjuk a hegyek eltérő szélviszonyaiból származó eseményeket, hevesebb zivatarokhoz alkalmanként társuló tornádókat, de ide sorolhatók a nagyon rövid életű (15-30 percnél nem hosszabb élettartamú), rendszerint kis területen megjelenő, akár intenzívebb zivatarok is.

Milyen veszélyességi szinteket különböztetünk meg?

A figyelmeztető előrejelzések és a riasztások során 3 veszélyességi szintet különböztetünk meg. Ha nem várható a meghatározott kritériumoknak megfelelő veszélyes jelenség, az adott régió zöld színnel jelenik meg.



Első szint (sárga)

Az ebbe a kategóriába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől.

Második szint (narancs)

Veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Érvényben lévő figyelmeztetés esetén legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.

Harmadik szint (piros)

Veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés e legmagasabb (piros) szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek.


Mit tegyünk kitelepítés esetén?

Az utóbbi években hazánkban is fordultak és sajnálatos módon fordulnak elő olyan balesetek és katasztrófák, amelyek miatt a lakosságnak ideiglenesek el kell hagynia lakóhelyét. Mit tegyünk, mit vigyünk és mire figyeljünk, ha kitelepítésre kerül sor?

Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat! Mindenki eldöntheti, hogy a kijelölt befogadó helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.

Minden esetben:

* Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet, a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt!

* Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!

* A kitelepítés során érvényesüljön a család együtt tartásának elve!

* Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában, napköziben tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel. Ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, és a befogadási helyen adja le a névsorukat!

* Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában -hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag)!

* A lakásból való távozáskor zárja el a víz- és a gázvezetéket, áramtalanítson! Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!

* A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!

* A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!

* Csoportosan közlekedjenek, hogy segíthessenek egymáson!

* Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!

* A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, magukra hagyni őket nem szabad!

* Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik!

Veszélyhelyzeti csomag:

Könnyen szállítható, max. 20 kg súlyú. Legyen feltüntetve rajta a tulajdonos neve!

Amennyiben a hivatalos tájékoztató alapján várhatóan rövid időre (3-6 óra) kell elhagyni otthonukat, a fenti biztonsági intézkedések mellett csak vizet (nyári időben személyenként 1 liter), és azokat a gyógyszereket vigyék magukkal, amelyeket a közeli órákban be kellene venni. Csecsemő részére egy üvegnyi tejet/tápszert, kisgyerek részére egy kedvenc tárgyát (kabala, játék, könyv) tartalmazza a csomag!

Amennyiben hosszabb időre, egy vagy több éjszakára kell elhagyni az otthonukat, a veszélyhelyzeti csomag tartalmazza:

* a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát ,

* nem romlandó élelmiszert,

* személyenként legalább egy liter ivóvizet ,

* az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,

* tisztálkodási eszközöket ,

* rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell) , takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot) ,

* ha van, hordozható rádiót ,

* a gyermek kedves játékát, könyvét megnyugtatásul! Tudnivalók a visszatelepítésről A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének megállapítása a szakemberek feladata.

Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik vissza is. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén!


Teendők robbanóanyag vagy robbanóeszköz megtalálása esetén

Hazánk területén napjainkban is , évtizedekkel a világháború befejezése után, évente több esetben kerül napvilágra robbanószer. Ezeket általában a földben találják, épületek, utak alapozása, közművezetékek építése, épületek bontása során. Esetenként folyók, vagy tavak medrében, az ott végzett kotrási, szabályozásai vagy építési munkák során találnak ilyen eszközöket. Az ország területe ebből a szempontból nem egyformán veszélyeztetett. Voltak területek, melyeket nem vagy csak csekély mértékben sújtottak a harci cselekmények, míg máshol hosszabb időn át állt a front, esetleg a terület többször is gazdát cserélt, vagy súlyos légitámadások érték. Ezeken a helyeken nagyobb a valószínűsége, hogy robbanóeszköz kerüljön elő. Annak lehetősége sem zárható ki, hogy az elhagyott katonai objektumok területén robbanóanyag, vagy eszköz kerüljön felszínre. A robbanóanyagok és eszközök által okozott veszélyek csökkenthetők az alábbi szabályok szem előtt tartásával:

- Azokon a helyeken és területeken, ahol harci tevékenységek folytak (erről a települések idősebb lakói általában tudnak), esetleg több alkalommal találtak robbanóanyagot, vagy robbanóeszközt, minden földmunka, építési, vagy bontási tevékenység végzésekor fokozott körültekintéssel kell eljárni.

- Kerülni kell azon területek megközelítését, illetve az azokra való belépést, amelyekről feltehető, hogy ott elhagyott robbanószerek találhatók. Ilyenek a használaton kívüli, vagy ma is használatban lévő lőterek, gyakorlóterek, egyéb elhagyott katonai létesítmények. Ha az oda történő belépés mégis szükséges, semmilyen ismeretlen eredetű és rendeltetésű tárgyat, eszközt nem szabad megközelíteni, megérinteni, vagy helyéről elmozdítani.

- Bárki, aki valahol gyanúsnak tűnő tárgyat talál, köteles azt a lehető legrövidebb időben belül bejelenteni az alábbi intézmények valamelyikénél:

Tűzszerész ügyelet: 06-1-410-9790

Segélyhívó központ: 112.

Rendőrség: 107.

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Ügyelete

Polgári Védelmi Kirendeltség/Iroda

Helyi Polgármesteri Hivatal

A földben lévő robbanóanyagok és eszközök felismerése általában nem könnyű. Ezek felületét szinte kivétel nélkül vastag rozsda és talajréteg borítja. Közös jellemzőik:

-- alakjuk általában hengeres, egyik végén gömbölyded, vagy kúpos

-- hosszuk néhánytól több tíz centiméterig terjedhet, esetleg a méteres nagyságot is elérheti, vagy meghaladhatja azt

-- átmérőjük általában mésfél-két centiméter és több tíz centiméter között van

-- ritkábban ettől eltérő formájú eszközök vagy robbanóanyagok is előfordulhatnak (korong, henger, hasáb alakúak)

- Soha nem szabad a gyanús tárgyakat teljesen kiásni, helyükről elmozdítani, megtisztítani annak érdekében, hogy méreteiket, alakjukat pontosabban meghatározhassuk!

- A földben talált, gyanúsnak tűnő tárgy esetében azonnal be kell szüntetni minden további munkát, és a munkaterületet el kell hagyni

- A munkaterület környékét jól látható módon körül kell határolni, és meg kell akadályozni, hogy azt bárki megközelíthesse. Szükség esetén egy vagy több személyt kell a helyszínen hagyni azzal a feladattal, hogy az illetéktelenek behatolását megakadályozzák.

- Haladéktalanul le kell állítani a közelben esetleg működő munkagépek motorját. A megbolygatott robbanóeszközök ugyanis az enyhe talajrezgés hatására is működésbe léphetnek.


Tömegrendezvények veszélyei

A könnyebbé váló közlekedés és a népesség növekedése miatt egyre több ember látogatja a különböző eseményeket, rendezvényeket. A sportmérkőzéseken, a tüntetéseken vagy a bevásárlóközpontokban nagy tömeg gyűlhet össze. A csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája a pánik okozta, tömeges, fejvesztett menekülés. Ez a menekülés gyakran halálos kimenetelű balesetekhez is vezethet, mert a tömeg embereket nyom össze vagy tipor el. Ezt a viselkedést gyakran életet veszélyeztető szituációk váltják ki, pl. tűzeset egy zsúfolt épületben, természeti katasztrófák stb. Vannak esetek, amikor az ülő- vagy állóhelyekért siető emberek között alakul ki pánikszerű rohanás, máskor pedig minden ok nélkül. A szakemberek ugyan folyamatosan dolgoznak ki módszereket az ilyen szerencsétlenségek mértékének csökkentésére, de a tömeges események száma és mérete egyre nő, ezek gyakorisága is emelkedik. Ezért fontos az emberek felkészítése a tömegpánik elkerülése érdekében.

Hogyan alakul ki a pánik?

Veszély kialakulása esetén az emberek között a pánik elkerülhetetlen.

Az emberi agy a veszély elkerülése érdekében automatikusan próbál védekezni: hirtelen megnő az idegrendszernek az alapizgalmi szintje, és ennek következményeként egyszerűen a legtöbb ember képtelen arra, hogy gondolkozzon, racionálisan felmérje a helyzetet. Ezt hívják egyszerűen “idegrendszeri korlát”-nak Az agy tehát blokkolja a gondolkodást, „vészhelyzet” üzemmódra kapcsol és csak az ösztönök működnek: pánik van tehát menekülni kell. Éppen úgy, mint az állatoknál. Az állatvilágban is az nyer és az éli túl, aki gondolkodás nélkül azonnal reagál.

Amikor a tömeg egy emberként ismeri fel, hogy életveszélyes helyzet alakult ki, mindenki gondolkodás nélkül a legegyszerűbb megoldást választja: azt csinálja, amit a többiek. Az emberek meggyorsítják lépteiket. Ilyenkor a gyors haladás következtében egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és megkezdődik a lökdösődés. A haladás koordinálatlanná válik, különösen ha szűk kijáraton próbálnak átmenni. A kijáratoknál dugulások és tömörülések keletkeznek. Az összepréselődött emberek tömege hatalmas erőt fejt ki. Az egyén ilyenkor úgy látja, hogy a többi ember jelenléte egyenesen akadályozója a menekülésének, ezért a velük való együttműködés helyett inkább a versenyt választja a reakció formájaként, s a tét saját életének mentése. A menekülés egyre kilátástalanabb, mivel a sérült, földre zuhanó emberek további akadályt képeznek. Az emberek hajlanak a közelükben lévők utánzására. A megvadult, vak tömeg gyakorta észre sem veszi, hogy van másik kijárat, amelyen könnyen elmenekülhetnének.

A menekülési pánikhelyzeteknek 2 alapváltozatát különböztethetjük meg:

1. Az emberek tudják, hogy merre van a kijárat, és a problémát elsősorban az okozza, hogy nem tudják elég gyorsan elhagyni a helyiséget, mert túl sokan vannak és a kijárat szűk, így ott az emberek feltorlódnak. Ilyenkor a kijárat elé helyezett oszlop segíthet a szabad áramlás növelésében, mert csökkentheti az ott fellépő nyomást.

2. A másik alaphelyzet, amikor egy hirtelen, riadalmat keltő információ (például tűzriadó esetén) után zárt térben (terem, bolt, mozi) tartózkodó emberek próbálnak menekülni olyan feltételek között, amikor a sötét vagy füst miatt a kijárat helye nem látható. Ekkor a "feladat" része a kijárat megtalálása, és kérdés, hogy ebben a pánikhelyzetben az emberek képesek-e kollektív módon cselekedni.

Mit tegyünk?

Mielőtt még kitörne a hanyatt-homlok menekülés, egy nagyon pontos, nagyon rövid, nagyon egyszerű instrukcióval kell megmondani, vagy megmutatni, hogy merre van a kijárat.

Fontos a "Lassan járj, tovább érsz" mondás gyakorlati alkalmazása. Ha normális léptekkel haladnak az emberek, könnyebben eljutnak a kijáratig és átjutnak rajta, mintha rohannának.

Maradjunk nyugodtak, higgadtak! Vigyázzunk társainkra!

Ha sérült embert látunk, vigyük védett helyre. Nyugtassuk meg, öntsünk belé erőt! Minél hamarabb értesítsük a mentőket.


UV Riasztási fokozatok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, amennyiben szükséges UV riasztást is készít. Hasonlóan a viharjelzéshez, 24 órával a veszély kezdete előtt adnak ki figyelmeztetést. A riasztást a sajtóban és két weboldalon teszik közzé. Az UV-riadó bevezetését az indokolja, hogy egyre erősödik az ultraibolya sugárzás, és ezzel összefüggésben egyre több a bőrrákos megbetegedés.

Az UV sugárzás 2007. nyarán majdnem negyvenszer haladta meg a kritikus értéket. A légkörfizikai intézetben mérik, hogy mekkora a sugárzás.

Azt, hogy UV-riadó van, a sajtóból és az internetről tudhatják meg. A meteorológiai szolgálat ilyenkor elküldi a térképet a Vöröskeresztnek és a ÁNTSZ-nek, akik aztán azt kirakják a honlapjukra.

Az UV riasztási rendszer május 1. és szeptember 30. között működik.

Az UV riasztás fokozatai:

0.1 - 2.9 gyenge
3.0 - 4.9 mérsékelt
5.0 - 6.9 erős
7.0 - 7.9 nagyon erős
8.0 extrém

Napon eltölthető idő az egyes fokozatok alatt:

1. UV index: 140 perc
2. UV index: 60 perc
3. UV index: 45 perc
4. UV index: 35 perc
5. UV index: 30 perc
6. UV index: 25 perc
7. UV index: 20 perc
8. UV index: 17 perc
9. UV index: 15 perc
10. UV index: 13 perc



fel